Pár napja van nálunk egy kiskutya. Amint este lefekszünk és egyedül marad, elkezd sírni. Tapasztalatotok szerint mi ilyenkor a helyes hozzáállás?

Nálam minden kölyköt boxhoz szoktatok és amikor nem vagyok itthon és éjszaka abban alszanak. Neki is könnyebb így megtanulni a rendet és nekünk is. Tökéletesen beválik. Utána sokkal könnyebb dolgod lesz mindennel, plusz a kutyának kialakul egy hely ahol biztonságban érzi magát. A legidősebb kutyám például imád boxban lenni, hacsak teheti bemegy magától, ha bent van a lakásban.

Nálunk is velünk van a kis bolognesünk. Mikor pici volt a hálószobába volt a kis kosara, ott feküdt velünk, volt olyan is, hogy az én oldalamhoz feküdt az ágy mellé. Most 14 éves, már a nappaliban is van kis fekhelye, de legtöbbször a TV néző fotelban alszik el, ahogy mi is kint nézzük a TV-t és csak reggel 4-5 óra között támolyog be a hálóba hozzánk (mindig nyitva az ajtó) és befekszik a helyére.

Mellettem feküdt egy kis kosárban,én nem ágyon,hanem matracon aludtam.Simogattam,oda is tudott jönni hozzám,nem hagytam sírni.

Nálunk mivel kinti kutyának szántuk és a lakás sem kölyök kutya biztos (elég sok a vezeték amit elérne illetve amit letudna nyelni) a lépcsőházban éjszakázgatot. Délután le lett fárasztva este elöször 10percenként nézett rá valaki aztán növeltük az időt. Szerencsére nem volt sírós és elég volt neki annyi is ha a lámpát felnyomtuk vagy szóltunk neki hogy itt vagyunk. Az udvarra szoktatásnál, hogy hosszabb ideig a felnőtt kutyával lesznek azt is fokozatosan csináltuk, volt hogy sírt de muszály volt neki megszokni mert ha mindenki dolgozik nem tudunk haza jönni hozzá. 1 hét alatt megszokta a kinti alvást is.