Ivartalanítás?

Külön megköszönném annak a temérdek gazdinak a nevében azon kijelentésedet, miszerint jó gazdi kutyájával nem történik rossz dolog.

A teóriád szerint megérdemeltem a büntetésem (meg a kutya is...), mikor magamhoz vettem egy 13 éves szukát, akinél aztán egy éven belül minden beütött, kezdve az emlődaganattól a hüvelyelőesésen át a gennyes méhgyulladásig.

Még neked sem kívánom a tortúránkat, pedig ilyen erős vélemény után talán még ki is érdemelnéd.

A kutyád pedig nem ember. Egyszerűen nevetségesek azok a férfiak, akik ezzel az elmélettel rukkolnak elő. Beteges és torz...

Ne gyötörd azzal, hogy vágyakozik mindhiába. Ha egy kan tüzelő szukát érez előfordul, hogy letargikus mélabúba esik, nem eszik, valamint elkezd szökdösni, a figyelme elterelhetetlenné és kizárólagossá válik. Tényleg ezt kívánod neki?

Azok nem a te golyóid, komikus, hogy ezt hangsúlyozni kell. (Mellékesen érdekes, hogy életemben eddig egyszer sem kellett nőt ilyesmiről győzködnöm, férfiak között pedig hihetetlenül elterjedt ez az álsajnálkozós logika...)

Egyébként, ha az ivartalanítás mellett döntesz: kanoknál előfordul, hogy csak elkötik az ondóvezetéket, ez a vazektómia. Ebben az esetben küllemre semmi nem változik a kutyán.

Másik megoldás a herélés, avagy kasztrálás. Ezután a zacsi összezsugorodik, értelemszerűen tehát ez a látványosabb beavatkozás.

(Rejtett heréjű hímen pedig mindenképp végre kell hajtani a golyózást, mivel rendkívül megnő a daganat kialakulásának esélye!)

Jellemben a kutya változhat, bár ez nem törvényszerű. A dominancia például alábbhagyhat a hatására, a szökésre való hajlamot szintén csökkentheti, de mindez nem biztosra vehető velejárója az ivartalanításnak...

Köszönjük a lenézést, bár nem negatívak vagyunk, csupán realisták. Az élet már számtalan esetben igazolta, hogy kifizetődőbb előrelátónak lenni és megelőzni a bajt, mint utólag küszködni.

Persze választhatsz, hogy neked melyik a szimpatikusabb verzió, szerencséd pedig még mindig lehet, ha a karma dolog netán mégsem jönne be.

15+

Egyebkent oszinten azt kivanom, hogy kikapj egy vilagbeke temperamentumu kant elso kutyanak, akit nem kell a viselkedesi zavarai miatt kasztralni es a kesobbiekben sem faj majd a fejed, hogy miert nem estetek at ezen az egyszeru muteten.

Ivartalanítsd.Bár ha szereted azt hogy:

- A kutya vónyít mert pározni akar

- Sokféle betegsége lehet

Akkor ne...

Ha nagyon drasztikusan kellene hasonlítanom valamihez, akkor a kan kutyának a párzás olyasmi, mint a drog.

Nem örömszerzés céljából történik, hanem egy ősi ösztön kezd el dolgozni a kutyában - a fajfenntatásé. Akár a többi ösztönt is képes felülírni.

Az emberek jóvoltából ez már nem fontos. Védjük a kutyákat, és - amennyiben jó tenyésztőkről beszélünk - ügyelünk a szaporodásukra, a gének továbbvitelére.

A kutya, mint mondtam, nem örömszerzés céljából párosodik. Nem láttam még olyan kutyát, ami nem tüzelő nősténnyel közösült volna. (a dominanciát kifejező hágás más tészta, ott nem is történik tényleges párosodás)

Mintha egy éhezőnek odahajítanál egy szelet kenyeret.

Átmászik érte a vasrácson keresztül is.

De a kutya nem áll le egy szukánál, egész életében "éhezni fog", ha egy tüzelő nőstény a közelébe kerül.

Nagyszüleimnél voltak egy kis ideig ivaros kutyák kiskoromban, a szukák egymás után tüzeltek. Emlékszem, mennyire le volt fogyva a kan, mert enni se volt hajlandó, úgy szeretett volna a szukákhoz jutni. Persze amint lehetett, ivartalanították a kutyákat, de nagyon sajnáltam szegényt.

A kutya nem ember. Nekik nincs is "kisebbségi komplexusuk", ha nem akkora macsók, mint a másik kutya. Magyarul őket nem a golyójuk teszi menővé.

Az én kutyám ivartalanított. Nem érzi magát rosszul miatta, nem változott semmit a viselkedése, épp olyan pörgős mint volt, csak nem szökdösik a szukák után, és jó pár betegség ki van zárva.

Ami ezt a kamás dolgot illeti: rengeteg kutyát ismertem, akik kifogástalanul, szerető gazdikkal éltek, mégis rendesen keresztbe tett nekik a sors. Daganat, mérgezés, bélcsavarodás...