Boxer elso kutyanak?

Ne keltsétek már rossz hírét szegénynek! Egyáltalán nem ingerlékeny, külseje egészen mást tükröz, mint amilyen valójában! Olvass utána egy kicsit! Én eddig 2 könyvet olvastam ki róla, mindenhol írják, hogy a gyerekekkel különösen barátságos! Sőt Winkler Robit idézem:

"Mord arckifejezése ellenére nem agresszív, sértődékeny természete is azért alakulhatott ki, mert generációk során át rengeteg csalódás érte: ő barátkozott volna, de az áldozat sikítozva menekült. Tényleg félelmetes feje van, a farkát nem tudja csóválni, mert rövidre vágták; ha bárki felé megindul kész a katasztrófahelyzet. A bokszer támadási szándékáról szerencsére könnyű meggyőződni: bárhogy viselkedik nem támad, ennyi. Nyugodtan rábízhatjuk a gyereket, kutyákat is csak akkor bánt, ha inzultálják."

Nekem is boxer lett az első kutyám. Kicsit nehéz eset, mert nagyon szeleburdi, de hát még kölyök...

Én ajánlom nyugodtan, nem fogod megbánni! :)

A boxer olyan, mint a vizsla. Örök bohóc, nagyon játékos, kedves, barátságos mindenkivel. A ráncos pofa megtévesztő, a legnagyobb bűn, amit tud tenni, hogy jó alaposan összenyálaz. A gyerekeket, a társaságot imádja.

Alapvetően szereti a vizet, jó az apport készsége, jól motiválható, jól tanítható (alap engedelmesség).

Persze következetes nevelésre neki is szüksége van, ahogy az összes többi kutyának.

Szerintem remek választás.

7 évesen boxerek közé jártam kutyázni.

Gyerekszeretők, tanulékonyak, kedvesek. Ideális első kutya.

Mig meg nem ismertem őket én is azt hittem, hogy a boxer aggresszív. Egyáltalán nem. Nem is értem miért alakult ez így ki A boxerek rendkivül barátságosak, aranyosak, örök bohócok. Rengeteget ismerek a fajtamentők által.

Mozgékony kutyák. Szóval kell velük játszani, foglalkozni, igénylik a szeretetet. Ha simogatod őket tolják a feneküket és riszálják, hogy még...még