Ti hogy kezelitek azokat az embereket akik "beszólnak" ha a kutyátokkal sėtáltok?

# 6 És ez melyik falu? Oda érdemes kutyásként költözni. :)

Itt is megy a "harcikutyázás", sajnos a beszólások akkor is jönnek, ha éppen kint van a kutya az udvarunkon. Próbálunk nem foglalkozni vele, de sem én, sem a párom nem vagyunk az a csendben tűrő típus. Konkrétan olyan eset is történt, hogy a szarkeverő vénasszony a szomszédunknak panaszkodott, hogy szólni kéne nekünk, csináljunk valamit a kutyánkkal, mert milyen ijesztő nagy hangja van, mikor a KERÍTÉSEN BELÜL ugatja az elhaladó embert, és ő fél tőle, mert hallotta, hogy harci kutya. Na most az ilyen hülyékkel mit kezdjen az ember? Semmit. Amíg nem próbálnak ártani, addig le vannak szarva.

Falun élek, nagyon vegyesek a tapasztalataim.

Szinte minden háznál van kutya, de csak néhányan sétálnak velük, a többségük sosem teszi ki a lábát a kertkapun kívülre. Mivel egész nap alig éri őket inger, ha kutyával elsétálok előttük, veszettül elkezdenek ugatni, és persze hamar hangzavar lesz az egész utcában. Emiatt nagyon sokszor szóltak már be, nem tud aludni a gyerek, megzavarom a nyugodt estét, valaki éjjel dolgozik és nappal aludna de nem hagyjuk, stb. Ezekre nem reagálok, mert nem tudnék kultúráltan és tömören, viszont mélységesen felháborít hiszen olyanok vágnak ilyen kedvességeket a fejemhez, akiknek ugyanúgy van kutyájuk csak épp rá se néznek egész nap. Arról nem is beszélve, hogy ők nyírhatják a füvet vasárnap reggel és a gyerekek visítozhatnak este kilenckor, az nem baj, nem hangos, nem zavar senkit.

Volt olyan is, hogy épp akkor értünk oda a közelben lakó vizslás nő házához, amikor ő be akart járni a kapun az autójával. Kiszállt, csípőre tett kézzel megvárta míg elmegyünk, aztán utánunk szólt, hogy nem ott kéne mászkálni mert kifut a kutyája és addig nem tudja kinyitni a kaput amíg el nem húzunk. Majd hozzátett egy olyat is, hogy miért nem lehet kijelölni egy helyet azzal a céllal, hogy csak ott lehessen kutyát sétáltatni. Értitek, egy faluban. Kész vicc. Addig meg autóval vigyem, vagy repüljünk?

Az is előfordult, hogy egy nyugdíjas nő (értsd: 0-24-es bio térfigyelő kamerarendszer) a legmélyebb felháborodással megjegyezte, milyen jó nekem, hogy ennyi időm van, sétálok azzal a döggel pedig tök felesleges.

Rosszabb napjaimon visszaszólok valamit, de többnyire ignorálom, meggyőzni őket úgysem lehet az igazamról, káromkodásversenyt meg nincs értelme tartani, nem is kívánok lesüllyedni arra a szintre.

Aztán ugye ott van az a réteg is, akik nem szólnak semmit, csak összehúzott szemmel méregetnek és magukban elküldenek a francba. Velük végképp nem lehet mit kezdeni, hagyom, hadd savanyogjanak ha ez teljesebbé teszi az életüket. Biztos jó minden apróságon felhúzni magad és örökösen stresszelni.

Szerencsére sokan vannak olyanok is, akik örülnek, ha meglátnak minket, jönnek kutyát simogatni, beszélgetni. Kisgyerekekkel is. Ez mindig jó kedvre derít, azért falun is változhat az állatokhoz való hozzáállás, csak inkább a fiatalabb generációkra kell alapozni.

H nem tudom nekem meg nem nagyon szoltak be...inj ha nem kutyaval mentem ,akkor kerdeztek h hol hagytam a kutyat,meg h milyen okos. Kaukazusi volt pedig meg egy Pincsi.

Most varoson lakom es a Pincsi mellett van egy Pitbullom. (Kau mar oreg volt ed elpusztult). Tobben szoltak be pl miatta. Pedig normalissan viselkedik,normalissan setal es meg a kakit is ossze szedem.

Nem goglalkozom veluk csak modolygom.

Hát felénk vannak bajok ,mert rengeteg a hülye és agresszív nagypofájú emberféle.

Viszem szigorúan pórázon az ebet,nyilván "kutyából van a kerítés" stílusú kertes övezet ,ugat mind ,ugrálnak neki a kertkapunak ,tépik a kerítést.Ezért is inkább a kocsiút szélén megyek szembe az amúgy is gyér 2autó/óra forgalommal,nehogy egyik kikapdoson a riszz rossz kerítésen . És természetesen ki a hibás ilyenkor? Nem ők akik nem nevelik meg az őrjöngő kutyájukat és saját kutyájuk hangja miatt nem tudnak pihenni,hanem az aki sétál a közterületen.De ugyanez megy a postással, gyalogló emberrel, macskával . Sajnos ennek néhányuk hangot is ad,általában magában beszélve vagy fennhangon a haverjának családtagjának zsémbel ,hogy hová menjek ,miért erre megyek ,micsoda emberek vannak ,nem dolgoznak ráérnek ,harcikutya jujfúj,meg k.anyámat stb.

Én inkább nem reagálom ezeket le sehogy.

Aztán volt egy alkalom mikor direkt rámuszították a nagytestű kutyájukat ,csak azt nem vették figyelembe ,hogy egy egész életét szocializáció nélkül az előkertbe bezárt eb nem lesz ám olyan nagy harcos,mikor már megszűnik a kerítés védelme. Így hát én voltam a hibás hogy a gyors viadal után visítva és néhány szőrcsomóval szegényebben elmenekült a megtorló támadásra szánt szerencsétlen kutyájuk, és persze én lettem a szemét harcikutyás nem ő ,aki direkt kiengedte és röhögött volna a markába ha elintézi az enyémet.

Aztán ott a lumpenkisebbség ,aki vagy meg akarja venni a kutyát,vagy beszólnak hogy az ő Tájszon nevű nyomokban pitet tartalmazó láncra vert szerencsétlen ebjük hogy lenyomná az enyémet. Ezekre vagy nem is fecsérelek szót ,vagy azt mondom oké igazad van, lenyomná, vagy egyszer egy nagy kupecnak odanyújtottam a pórázt hogy nesze vigyed az akkora már befeszült vicsorgó hörgő kutyámat,aki valamilyen homályos oknál fogva nem szereti a hangos kisebbségeket.Mit tegyek, német kutya,kan rotweiller ,tehát érthető a genetikai rasszizmus. De nem vitte haza persze,inkább akkor már pároztatni akarta,az említett Tájszon egyik szerelemgyerekével .

Az önsétáltató félkóbor utcán grasszáló bokát csipkedő ,bicikliseket fellökő kutyákról meg jobb nem is beszélni. Általában baromi idegesítőek ,de igazán komolyan csak kevés támad az viszont veszélyes szitukat tud okozni. És az a vicc,hogy ilyenkor is annak áll feljebb aki kiengedi,mert hogy miért megyek én arra?? Valami igen nagy baj van az emberek fejében idehaza.