Megharapta a kutyánk a szomszéd kislányt, mit tehetünk?

Huszaskával értek egyet: nem is értem, hogy jutott eszetekbe, hogy egy köztudottan harapós kutyát jó ötlet családi napközibe örökbe fogadni...

Nem arról van szó, hogy dögöljön meg minden kutya, aki valaha embert harapott, hanem arról, hogy azért egy ilyen kutyát nagyon keményem menedzselni kell és egy olyan embernél, ahol idősebb gyerekek vannak vagy egyáltalán nincsenek gyerekek, sokkal kevésebb a valószínűsége egy ilyen balesetnek.

Azt tudod csinálni, hogy végigkérdezed a környék összes menhelyét és állatvédő szervezetét. Vagy lealtatod, dokit kihívva, családi körülmények között, mert annyit megérdemel ez a szerencsétlen. Sintértelepre semmiképpen nem adnám be:

- a gazda által leadott kutyák rögtön altathatóak

- ha adnak is neki esélyt, nem biztos, hogy nem ugyanúgy végződik

- ha egy ember vagy egy szervezet ki is menti, nem biztos, hogy nem vész el a történet egy része és nem harap meg valakit megint.

Ja és tévedés ne essen NEM kell ingerelni. A kisgyerekek mozgáskultúrája, testbeszéde, hangja, hangleejtése iszonyatosan különbözik a felnőtt emberétől. Ezt még egy jól szocializált kutya is félre értheti ezért kell kutya és gyerek mellé mindig folyamatos felügyelet. Az, hogy a kutyaiskolában megtanult vezényszóra ülni és feküdni nem jelenti azt, hogy egy kisgyerek mozdulatai nem irritálják vagy nem ért valamit félre.

... és még erre bíznak gyerekeket! Az eszem megáll!

Arról dicsekszik, hogy elsikálták a felelőtlenségét. Mi a franc!

Ne aggódj, nekem is irkál ilyen kifinomult, lényegbe vágó szöveget, miszerint: "Te hülye vagy".

Egyetértek, erre bíznak gyerekeket, vazze....

Az állatorvost aki elakarja altatni inkább nem is minősíteném... Engem is harapott már meg kutya, a sajátom, oka volt annak is, előfordul. De ezért nem hagyunk gyereket kutyával felügyelet nélkül. És a felügyelet azt jelenti, hogy a kutya karnyújtásnyira van, hogy még a harapás elött közbelehessen lépni, a harapás elötti feszültség mindig látszik a kutya testtbeszédén, attól, hogy nem morog vagy vicsorog attól még mindig jelzi, hogy harapni fog. Aki ismeri a kutyáját, észreveszi a jeleket.

Családi napköziben pedig nem engedjük össze a kutyát az idegen gyerekekkel. A kutyának kenelben a helye, és a gyerekeket nemengedjük a kenel méteres közelébe akármilyen jólszocializált, gyerekszerető kutyáról legyen szó. Legfeljebb foglalkozás keretében, akkor is pórázon lehet a gyerekek közé vinni a kutyát. Hatalmas felelőtlenség volt amit csináltál, nem az volt a kérdés, hogy ez megtönik-e hanem az, hogy mikor.

Kennelt kellene építeni, dupla kerítéssel, hogy a gyerekek ne tudjanak benyúlkálni a kutyához. Napközben ő ott teljesen jól ellenne, amíg haza nem mennek a gyerekek...

Nem is értem, hogy merült fel benned, hogy intézményként működve nem gondoskodsz a kutya biztonságáról. Ha csak bébiszitterkednél, akkor is felelőtlenség, de így aztán pláne, mert szabályok is vonatkoznak rád.

A kutyát nem kell elaltatni, csak nyugodt körülményeket biztosítani neki. Ha szereted a kutyát, és szeretnéd, hogy nálad maradjon, akkor egy (megfelelő méretű és megfelelően kialakított) kennel megoldás lehet erre.

Ha mindenáron le akarod passzolni, akkor kérj segítséget alapítványoktól, pl. állatmentő szolgálat.

Én igy feljelentenélek mint a sicc... nevetséges, TUDTAD, hogy harap a kutya, mégsem zártad be a "csanád" alatt.

NEM mentség hogy "dehhá két éve nem harapott".

A gyerek és a kutya is miattad sziv mert felelőtlen idiota vagy.

Ez tényleg a te hibád volt. A szelíd labradoromat nem engedném 3-4-5 éves gyerekek közé. A 11 éves szomszéd kislánnyal is csak felügyelet mellett játszhat pedig a kutyám még életében nem harapott, kapott, vagy vicsorgott rá senkire sem.

Emiatt ne a kutya szívjon, ne altassátok el. Hozzáteszem az allatorvos el sem altathatná. Vigyétek el egy gyepmestrei telepre (nekik kötelező befogadni) hátha valaki ad neki egy esélyt.