Befogadtunk egy kutyát, én nagyon megutáltam pedig én akartam legjobban, mit tegyek?

Szívesen elmagyarázom, mi a "bajom" a kérdezővel

- mentett egy kutyát, ez tényleg klassz. NEM úgy mentette, hogy ideiglenesre, nem keresett neki gazdát, hanem befogadta, FELELŐSSÉGET vállalt érte - de jó, vegyük úgy, hogy túl optimista volt

- MIUTÁN a kutya nem hízelgett neki úgy, mint másoknak, megsértődött, mint egy óvodás, és ELDOBTA, ahelyett, hogy dolgozott volna a kapcsolatukon - még ez is érthető, ha mégoly gyerekes is.

- az viszont már NEM védhető, hogy közben beszerzett egy újabb kutyát is, miközben a jelenlegivel sem találja a hangot. Azzal mit fog csinálni, ha oda mer menni egy kis simiért a szomszédhoz??? (Vagy bármi mással "felingerli" ezt az "érett" gazdit???)

Milyen kutya? Mennyi idős, mekkora?

Nekünk is volt ilyen időszakunk, amikor az atyúristenért sem akart szót érteni velünk, de minden más érdekelte. Nem szabad feladni, ez nem azt jelenti, hogy Ő most akkor nem szeret Téged. Csak érdeklődő kutya. Téged már bőven megszokott, főleg, ha tényleg annyit foglalkoztál vele, ahogy mondod. És most más érdekli. Szeretne másokat is megismerni. Erre nagyon jó, ha elviszed egy nagy sétára akár napi szinten és minél több emberrel, gyerekkel, állattal ismerteted meg, miközben végig szaglássza az utat. Így lekötöd a kíváncsiságát. De terhesen és egy kölyökkutya mellett ezt már nehéz lesz megoldani.