Eladjuk a kutyám?

Szervusz!

Facebookon vedd fel a kapcsolatot a vizslamentőkkel, és oda rakjál fel képet, írjál összefoglalót a kutyusról. De majd ők elmondják a menetét. Egyébként csak gratulálni tudok a hozzáállásodhoz! 14 éves létedre nagyon felelősségteljesen gondolkodsz! Biztos sikerül a kutyust jó helyre ajándékozni, és te is meg fogsz tudni nyugodni, mert tudod, hogy a legjobb helyen van. Az ajándékozóval tartani tudod a kapcsolatot, kaphatsz majd képeket róla, sőt még az is lehet, hogy meg is tudod látogatni, persze, ha nem élnek túl messze. Sok sikert és kitartást ehhez a kutyaprojekthez!

Szia! Én még fiatalabb voltam, amikor kaptam a kutyámat, mindössze tíz évesen lettem németjuhász gazdi. Talán tudok neked tanácsot adni.

Idén lesz hétéves a kutyám, az első három év katasztrófa volt, főleg azért, mert én tudatlan voltam, ő aktív, a kutyasuliból pedig el kellett jönnünk, mert mivel szapis is, beteg is lett. Három éves volt, amikor egyáltalán sétálni megtanítottam. Mondanom sem kell, a nulla alól kezdtük.

Első lépésként azt javasolnám, hogy az "érzékeny vagyok" témát a kutya esetében felejtsd el. Neki szüksége van szabályokra, egy erős vezetőre, aminek hiányában, mint tapasztalod, rombol, neveletlen, ideges. Legyél határozottabb! Nem úgy értem, hogy ha elkezd rád ugrálni, pofozd fel, vágd nyakon, mert a közhiedelemmel ellentétben azzal se mész sokra. Ha látod, hogy ugrik, emeld fel a térdedet. Neki fog ütközni a mellkasa a térdednek, ami kellemetlen érzés, pár próbálkozás után abba fogja hagyni. Ez nem fáj neki, ne aggódj, megsértődni se fog.

A sétákkal kapcsolatban: legyenek rendszeresek, 1-1,5, vagy több órásak. Érdemes lesz beszerezni egy 10 méteres pórázt, azzal menni. Ez ad valamennyi szabadságot erdőn-mezőn, de a kutya nem tud elszaladni. És el kell kezdeni a behívást tanítani. Kiadod a parancsot, hangosan, jól érthetően, határozottan, ez lehet a gyere ide, a hozzám, vagy akár a sültkrumpli is. Leguggolsz, hívod. Ha jön, nagy öröm, simi, jutalomfalat. Jutifaliról annyit, hogy a virslit, mivel szagosabb, jobban szeretik, mint a tápot. Tapasztalat. Viszont nem szabad belőle túl sokat adni, mert nem a legegészségesebb, kutyának való kaja. És apróra kell vágni.

Én a helyedben kitapasztalnám, hogy mit szeret a kutyám. Ha futni, szaladni, akkor többet vinném földúton (az ízületek védelme miatt nem szabad betonúton) biciklivel futtatni. Ha szaglászni, akkor hosszú, elengedős sétákat csinálnék. Ha lelkesen tanul, akkor a trükköket és az engedelmest gyakorolnánk. (Ezt érdemes amúgy is megtenni, szellemileg is le kell fárasztani a kutyát.) Vagy labdázzatok, húzzatok kötelet, játszatok. A kutyát te ismered.

A húgod pesztrálásáról határozottan tiltani kell, senkivel nem csinálhatja ezt. Ha harap, felállsz, otthagyod.

Hidd el, ha hirtelen elkezdesz határozottabban hozzáállni, meg fog lepődni. Én nem adnám el, nem ajándékoznám el, hanem rengeteget-rengeteget olvasnék, videókat néznék, tanulnék, és időt hagynék a fejlődésnek. Legalább a nyarat.

Utolsó tanács: A kutyád nem rendelkezik olyan fejlett intelligenciával, hogy megértse, neked most nem könnyű. Ezt nem mondhatod neki, hogy bocs blöki, én érzékeny vagyok. Semmilyen kutyának. Se most, se később. (Jól sejtem, hogy felvételi előtt állsz?) A problémákat felejtsd el, ha kutyázol, ha elengeded magad, minden könnyebben fog menni.

Ha pedig kérdésed van, vagy szeretnél valakivel beszélgetni, akkor nekem nyugodtan írhatsz! És sok sikert a fejlődéshez!

Figyelj, ha valóban 6 évig vártál rá, akkor most már ha megvan, akkor ne add fel. Nézz szembe a dolgokkal.

Abban a hat évben különben mi a túrót csináltál? Ha valóban utánaolvastál volna és tanulmányoztad volna a kutyák tartásának szabályait, velejáróit, akkor most nem itt tartanál.

Esetleg vmi ismerős, osztálytárs szülei vagy vki, aki ért a kutyákhoz megmutathatná, hogy hogyan kell vele bánni, vagy nézz meg pár Cesar Millan videót a youtube-on, csodálatos kutyadoki címmel vannak fent.

Nézd a kutya érdekeit! Most ne az számítson, hogy te ragaszkodsz hozzá. Tudom, hogy nehéz, de egy kölyök vizslát még nagyon hamar örökbe lehet adni. Egy még jobban elrontott idősebbet már nagyon nehezen. Egy plusz gondolat még a vizsláról. A szomszédunkban egy 4 éves vizsla van. A gazdája vadászik vele és rengeteget túráznak is. Szobakutya, állandóan a gazdi mellett van. A gazdi igazi falkavezér. Egy jól nevelt kutyáról beszélünk, de még most is olyan, mint egy kölyök. Egy fél éjszakán át tartó vadászat után is tele van energiával. Nem akarlak elkeseríteni, de kevés esélyt látok arra, hogy önerőből megneveld úgy, hogy ne borítson fel senkit és ne szaladjon el tőled.

Ha elszántad magad, vedd fel a kapcsolatot a vizslamentőkkel, ahogy már előttem tanácsolták. Segítenek neked olyan gazdit találni, aki szeretni fogja.

De ne várj sokáig, mert minél idősebb, annál nehezebb neki gazdit találni.

Pénzt kérni érte nem lehet.

Add örökbe, mielőtt a szüleid ki tudja hová adják.