Hogyan tudom elérni, hogy bármi is terelje el a kutyám figyelmét mindig minden alkalommal behívható legyen?

Kicsi még vagy nagy már?

Én tuti jutalom falatokkal sokszor magamhoz hívnám, hogy megérje neki inkább hozzám jönni. Persze idő után már inkább csak örülj neki nagyon, hogy jött, sok simi, majd később már legyen parancs. De ez nem egy napos meló :)

Nyilván nem lesz népszerű a kommentem, de 100%-os behívást csak fegyelemből tudsz elérni. Az 5 hónapos kor már olyan, hogy elvárható tőle így akár neki is állhatsz. Persze csak akkor ha a jutalomfalatos behívás már működik, gyakoroltátok.

Kimész egy ingergazdagabb helyre, például mező ha van a közelben, de az se baj ha más ott van kutyával csak arra figyelj, hogy ne fusson oda hozzátok. Egy 10-15 méteres pórázt felcsatolsz a kutyádra és elengeded szimatolni. Vársz egy kicsit és KIZÁRÓLAG EGYSZER hívod. Ha visszajön akkor mehet a dícséret, simogatás. Viszont ha nem reagál semmit 2-3 másodpercen belül akkor rálépsz a hosszú pórázra, ráordíttassz és odamész megbünteted.

Ezután visszamész, ott hagyod a kutyát és újra az egészet. Két jó gyakorlat között hagyhatsz hosszabb szünetet, de az elrontott gyakorlatok között ne legyen 10-20 másodpercnél nagyobb szünet. Az egész feladatot pedig mindig jó gyakorlattal zárd.

Ha ezt megismétled minden elengedéses sétád elején amég nem érzed 100%-ig behívhatónak őt akkor nem lesz gond a jövőben.

Szerintem két féle behívást érdemes megtanítani egy kutyának.

Az egyiket, a saját nevével. A másikat a egy ultrahangos kutyasíppal!

Saját névvel történő behívás tanítása:

[link]

Kezdetben jár érte a jutalomfalat. Fontos, a jutalomfalatról fokozatosan kell leszokni a közös séták során. Elmegy a kutya behívod, megdicséred és jutalom falat. Később, 3-4 hét múlva lassan, csak dicséret. Ha már jól megy a behívás, akkor változtasd meg a helyszínt! A szokatlan, új környezetben, más kutyák társasága, autók, erdő vadak stb. nem szabad behívásbiztosnak tekinteni a kezdő ebet. Olyankor mindig egy két szinttel lejjebbről kell kezdeni a gyakorlást.

Kb egy-két hét gyakorlás után, el lehet kezdeni más úgynevezett fegyelmi gyakorlatokat. Megfelelően kombinálva, kölcsönösen segíthetik egymást. Például a gyakorlatok közötti váltás, kezdetben szinte minden kutyát megzavar. Így fordulhat elő, hogy egy ül helyett bejön a kutya.

A klikker nagyszerű dolog, de nem mindenre varázsszer, és fegyelmi okokból szerintem pont behíváshoz nem célszerű. Ettől eltekintve ez is egy jó videó:

[link]

Az ultrahangos kutyasíp tanítása hasonlóan történik a névvel történő behíváshoz. A sípot mindig ugyan úgy kell megfújni. Például egy rövid ütem vagy egy rövid és egy hosszú. Az utóbbit ajánlom. Arra kell ügyelni, nem szabad a kutyát a neve hangoztatásával vagy a gyere vezényszavakkal összezavarni. Fontos az éles határ, a két behívás között, mert a sípért MINDEN alkalommal, minden körülmények között jutalom falat jár a kutya egész élete során. Soha nem lehet kivétel. Az ultrahangos kutyasíp, egyfajta vészfékként működik. Láttam pár párzó szukát maga után vonszolni egy kant mert megszólalt a síp.

Szintén fontos és hihetetlenül gyakori hiba, ha egyszer sikeresen behívtad a kutyát akkor ne szídd le. Kutya ésszel nehezen érthető miért szidják le amikor ügyesen megcsinálta a feladatot. Még akkor se, ha előtte pont egy rókát üldözött a négysávos főúton.

Természetesen a kutyasíp sok más gyakorlathoz is használható. Agility versenyeken népszerű.

Mindenképpen célszerű elmennetek egy kutyaiskolába, ha teheted, mert nem csupán a kutyának hanem a gazdinak is hasznos. Sőt, rendszerint a gazdit nehezebb tanítani de nagyobb szüksége van rá, mint a kutyának.

Valamint óvatosan kezeld, a jó akaratú hobbi kutyások tanácsait. Általában ugyan olyan buták a kutyájukhoz mint a kismamák az első gyerekükhöz. Valójában kevés különbség van a két tábor elmeállapota között.