Milyen kutyát választanál 4 éves ADHD-s gyerek mellé?

Ugyan kérlek meséld már el, hogy 30-40 évvel ezelött hol volt az ADHD, dyslexia, dysgraphia és társai? Akkor miért nem diagnosztizáltak senkit vele? Ja persze mert akkor ha akartál ha nem, meg kellett tanulnod az iskolában olvasni, írni stb. Most meg minden szerencsétlen erre diagnosztizálja a gyerekét és soha nem fog megtanulni normálisan írni, olvasni de kap 20 percel többet, hogy megírja a dolgozatot és nem nézik a helyesírását. Abszolút megéri. Főleg ha felnő és rájön, hogy az üzleti életben ez senki nem érdekel. De az ADHD is biztos jó, hogy egy 4 éves gyereket amfetaminnal tömsz (ritalin, addreall).

Ha nem tudsz nemet mondani a saját gyerekednek akkor szerinted a kutyát nem nyúzná halálra? Lehet bármekkora nagytestű kutya, bármekkora ingerküszöbbel, de ha kölyök korában ilyen szintű sérelmek érik akkor az késöbb is benne marad és ha csak egyszer is előjön ez a beidegződés akkor gond nélkül széttépheti a gyereked.

Nekem a labrador és a golden retriever jutott eszembe, a terápiás kutyák miatt. Viszont lehet hogy célszerűbb lenne tényleg kiképeztetni neki egy kutyust. Nincs valami alapítvány ahol tudnának ebben segíteni?

Amúgy meg az ilyen gyerekek mellé nem azért kell a kutya, hogy a gyerek nyúzhassa. Ez nem tudom honnan jött. Azért jó a kutya, mert a gyerek sokkal hamarabb ráhangolódik mint egy emberre, hamarabb figyelembe veszi egy állat igényeit és ezt később fel tudja használni ha emberekkel kell viselkednie. Én autista vagyok és először nyuszikkal, utána cicákkal tanultam meg kommunikálni. Egyszerűen rávezetett az állat, hogy ő most éhes, ezért nyávog, enni kap, ergo ha éhes vagyok, nekem is szólnom kell és enni kapok. Párhuzamokat von a gyerek először az állat és saját maga, majd az állat és más emberek között. Az ADHD-s gyerek ugyanígy megtanulja, hogy xy helyzetben a kutyának is nyugodtan kell ülnie, akkor ő is megpróbál nyugodtan ülni.

Én azt javasolnám, hogy keress egy olyan kiképzőt, akiben megbízol. Tőle kérj segítséget. Szerintem a fajtaválasztásban is segít, de az volna a lényeg, hogy már kicsi korától járjatok kutyaoviba.

Fajtát hiába mondunk, egy fajtán belül is óriási különbségek vannak az egyedek között. Bármilyen fajtára esik is a választás, a tenyésztővel együtt egy nagyon nyugis kiskutyát kellene választanotok.

Nagyon nem lesz egyszerű dolgod a kutyával és a 4 évessel, de szerintem megéri a fáradságot.

Addig is, azt mindenképpen értesd meg a kicsivel, hogy nyúzni, húzni, fájdalmat okozni nem szabad a kutyusnak, mert akkor még egy nagyon nyugis kutya is odakaphat. És ilyen esetben "nem illik" megsértődni.

Egyébként a kutyák mevlepően jól szokták viselni a heves törődést a gyerekek részéről.

Az addig oké, hogy nem azért veszed hogy nyúzza a gyerek. De ha nem tudsz nemet mondani neki akkor ha elkezdi nyúzni se fogod tudni megállítani és csak még akaratosabb lesz ami vagy harapással végződik vagy a kutya sérülésével. Az előzőből pedig következik, hogy a kutyának mennie kell a háztól.

Bármi is lesz, mindig a kutya jár a legrosszabbul.