Havanese-vel vagy nélküle?

Szia! Gondolom most a baba miatt amúgy is van bőven költségetek, mégis én azt gondolom, hogy a legjobban akkor járnál, ha gyorsan a baba születése előtt felfogadnál egy kiképzőt. Sulit most semmiképp sem javaslom, nehogy ott véletlenül fellökjön egy kutya, vagy valami más baj történjen.

A kutyával a viszony alapvető rendezése nem telik többe 30 napnál, persze ennyi idő alatt nem lesz tökéletes a kutyád, de az alapvető problémák nagy részét meg tudod szüntetni. A kutyasuliban van háznál képzés, ez olyan szempontból is praktikus lenne nektek, hogy nyilván van ezer olyan dolog amire majd külön kell figyelnetek a baba miatt, és így személyre szabottan az otthonotokban fogja tudni elmondani.

Megértelek, hogy rosszul érzed magad, de szerintem nagyon jó úton jársz, hogy beismerted, hogy te tetted ilyenné. Nálam is minden ott kezdődött, mikor beismertem, hogy nincs hülye kutya csak hülye gazdi. Onnan már sínen voltam.

Én a helyedben nem mondanék le a kutyusról, már csak azért sem, mert a gyerek előbb-utóbb úgyis kutyát akar majd, és így megúsztok egy újabb bepisilős harapós kölyök kort, és egy okos és felnőtt jól nevelt kutyával játszhat majd.

Emellett egy kiképzőtől borzasztóan sokat tanulsz türelemről, következetességről, ami nagyon jól fog jönni a gyerek nevelésben is. Ráadásul nekem pl a legfontosabb dolog amit megtanultam, hogy amíg én nem tudom pontosan, hogy mit akarok a kutyától, és azt hogyan akarom eléri, addig esélyem sincs elérni. Ez a gondolat alapjaiban megváltoztatta az életem, igyanis ez minden más területre is igaz. Csak akkor tudod elérni amit akarsz, ha pontosan tudod mi az. Rengeteget lehet tanulni egy kutyától, és hidd el nagyon hasznos tapasztalat, arról nem is beszélve, hogy milyen elképesztő sikerélmény, mikor a kutyával való kapcsolatod megváltozik, és minőségi változást érsz el.

Nyár közepéig még van időtök szerintem nagyon sokat elérni, de ehhez nagyban szükséged lesz a férjed segítségére is, mert te a pocakoddal gondolom már nem vagy annyira terhelhető, kár, hogy nem gondolkodtatok kicsit korábban. Olvasd el ezt a könyvet: www.scribd.com/doc/8027039/Jan-Fennel-Kutyapszichologia

Az alapok benne vannak, de előtte érdemes lenne ezt a rövid cikket is, hogy a lényeget megértsd: [link]

Láss neki a kutyanevelésnek még ma! Ezer apró trükk van, nagyon sok mindenben tudok segíteni, de tényleg a legjobb lenne még most gyorsan egy kiképző segítségét kérni.

Húha! Ha rendőr, akkor viszomt benne van a pakliban, hogy a "régi módszer" híve. A rángatós megfélelmítős módszer egy ilyen törpe terroristánál lehet, hogy komoly törést okoz. Ha kérhetek tőled valamit, akkor annyit kérnék, hogy csütörtökig olvasd el a könyvet, amit linkeltem. Egy délutános olvasmány, és a lényegi hibáidat viztosan fel fogod ismerni benne, mint ahogy azok javítását is. Aztán belátásod szerint dönthetsz, hogy kinek melyik tanácsát fogadod el.

De azt mindenképpen tudd, hogy egy németjuhászokhoz szokott kiképző nem fog gyengéden állni a kutyádhoz. Illetve tényleg fontos az is, hogy valòszínűleg ő első blikkre fogja tudni kezelni a kutyádat, de ez nem jelenti azt, hogy kész kutyát kapsz tőle. A legfontosabb lépéseket neked kell megtenned, és bármennyire is nehéz lesz, nem kényeztetheted tovább, az egész hozzáállásodon változtanod kell, örökre. Erre is jó lesz a könyv, hogy megértsd miért. Keress rá itt a kérdések között arra, hogy póráz két végén, es fogsz találni linket, ajol letölthetsz egy sorozatot. Nem emlékszem melyik.részben, de az első évad több részében is találsz a tiédhez hasonló problémákat, jól bemutatják a megoldásokat ott is.

Utolsónak meg: szerintem örüljünk neki, hogy van, aki belátja, hogy elkényeztette. Az en nagytestű kutyámat lépten nyomon támadják meg apró elkényeztetett, behívhatatlan kutyák, és még nekem ugat a gazdájuk, hogyhogy merem leordítani a kutyáját, meg hogy fogjam rendesen az enyémet. na nekik hiába magyarázok, hogy neveljék meg kutyájukat. Ez a hölgy már megtette a lgnagyobb lépést, elismerte, hogy hibázott, és javítani akar. Szerintem nem őt kellene bántani.