Rászánnátok 100 ezer forintot a kutya műtétére?

Ha kéri és teheted adj neki, ha nem tudsz nélkülözni ennyi pénzt x ideig akkor meg felesleges a kérdés. Az nem segít rajtad, hogy mi mit tennék ha. Ha volna miből én adnék a testvéremnek, mindegy mire kéri. Kölcsön lévén nem a te sarad ha véletlenül mégis kidobott pénz lesz, te amit adsz azt vissza is kapod.

Persze, a kölcsön az kölcsön, ha van miből adni. Ugyanis ha valaki odaadja a spórolt pénzét, hogy aztán hónapok alatt kapja vissza, miközben neki is kellhet, azért az más tészta, akár testvér kéri, akár nem. Mert arról ne feledkezzünk meg, hogy a testvér kötelessége és felelőssége a kutya, neki kellett volna az ilyen esetekre tartalékot képeznie. Mondom ezt úgy, hogy nálunk fordított a helyzet, ergo én vagyok a kutyás a családban és a nővérem nem. Nekem gyerekem is van, a tesómnak meg mivel egyedülálló, lényegesen nagyobb anyagi tartalékai. Ettől függetlenül nem lenne pofám kérni tőle, mivel tudom, hogy gyűjt, "majd megadom" alapon. Mint mondom, jelentős tartalékom nincsen, annyi van félretéve, ami vész esetében a gyereknek és a kutyának is mozgósítható, továbbá mindegyik rendelkezik biztosítással. Könnyű azt mondani, hogy családtag, az én kutyám is az, de nem a kérdező családtagja. A testvére pedig nem csak úgy kölcsönkért, hanem direkt erre(miközben írta egy kommentben a kérdező, hogy nekik sincs, vagyis alig valami), nyilván avval a céllal, hogy ha másra nem is, erre biztosan odaadja azt a keveset is. No ez az, ami nem korrekt. Áthárítani a felelősséget és lekiismeretfurdalást ébreszteni a másikban, hogy hát szegény kutya. A gazdája kötelessége gondoskodnia róla, ha ezt nem tudja megoldani, az is az ő sara, nem a testvéréé. Persze, ha van dögivel, adok, költi amire akarja, de ha a helyzet az, hogy az emberségemre apellálva elkéri a tartalékomat, miközben ő az, aki mulasztott, nagyon mérges lennék, mert ne hozzon olyan helyzetbe. 97 óta tartok saját kutyát önállóan, az első 13 évig élt, a második most 6 éves, teljes értékű családtagok, de gondoskodom is róluk. A kérdező testvére ezek szerint nem tud. Mondjuk megkapja a műtétre a pénzt, de nem áll meg ennyiben a vége és a rehab is pénzbe kerül. Akkor ezen logika mentén azt is a testvérnek kötelessége fizetni a jövőben, mert ez úgyis csak kölcsön? Biztosan mindent megtennék ha a gyerekemről, vagy a kutyámról lenne szó. Csak más a leányzó fekvése ugye, ha minden erre szánt tartalékom kifogy a legnagyobb gondoskodás ellenére és utána fordulok a családhoz, vagy eleve náluk indítok, mert annyira már nem voltam felősségteljes, hogy erre is gondoljak. Nem kötelessége a kérdezőnek mindez és én úgy veszem ki a soraiból, hogy ez neki gondot okoz, de majd kijavít ha tévedek. Mindig elsorolja mindeni itt is, mivel jár egy álla tartása, hát benne van ez is. Az orvossal kell első körben részletfizetésben megállapodni, sok helyütt van erre lehetőség, ha mindent megtett a testvér és utána fordul segítségért az megint más, mintha első blikkre megy kölcsönkérni "kutyának műtétre" felkiáltással, arra apellálva, hogy úgysem mondanak nemet, aztán "majd megadja". Ha félerakni nem tudott rá, törleszteni sem fogja tudni. Ha a bank nem ad gyorskölcsönt, mert nem hitelképes, akkor sem fogja tudni megadni. Ergo a kérdés inkább az, feláldozza- e a testvér a tartalékát és belefér-e neki, hogy nem látja viszont, csak mert az öccse felelőtlenül tart kutyát. Ha nem okozna gondot neki a kölcsön, nem írta volna ki a kérdést, hanem már odaadta volna pénzt. Gondolom én. Majd kijavít, ha tévedek.

Saját tapasztalat, kutyámnak 3X volt szemműtétje. Első és második majdnem 100 ezer, második 165 ezer. Megoldottam / oldottuk a párommal. Nekem ez nem volt kérdés. Pedig először felmerült az, hogy kiveszik a szemét (Illatos útról hoztam és rettenetes állapotban volt, szemfekélyes + az első doki akihez vittem 3 hétig félrekezelte). Nem azon gondolkodtam, hogy kifizessem-e, hanem hogy miből. Ráadásul az utolsó karácsonykor volt, úgyhogy mindenkitől aki él és mozog ezt "kaptam" karácsonyra, hogy a kutyám lát.

Szánnék rá ennyi pénzt, és ha a testvérem kérné erre a célra, akkor adnék is kölcsön. Nekem sokat számítanak az állataim, hiszen felelős vagyok értük, így egyértelmű, hogy mindent megtennék a gyógyulásukért, és ha azt látnám, hogy a húgom ilyen kétségbeesett helyzetben lenne a saját állatával kapcsolatban, akkor igenis kisegíteném, úgyis visszaadná.

Neked nem erre a kérdésre kell választ találnod, hanem arra, hogy visszaadja-e a pénzed az öcséd. Ha igen, akkor tökmindegy, mire kell neki, ha nem, akkor meg csak akkor adj neki bármire, ha neked nem fog hiányozni.

Senki nem biztatta arra a kérdezőt, hogy a családja vésztartalékát adja oda. Ha csak vésztartaléka van abból nyilván nem tud adni, ezt bizonyára az öccse is megérti és máshonnan próbál pénzt szerezni.