A kutyám helyhez köti a feladatokat pedig egy trükköt mindig más helyen tanítok neki. Pl. Lent amikor sétáltató nem csinálja meg. Es amikor többen vannak akkor sem? Miert?

Mert megengeded neki.

A trükköt tudja, vége a tanítási szakasznak így átléphetsz a fegyelemből való munkára.

Nem helyhez köti. Annyi a baj,hogy ingerszegény környezetben magadra tudod vonni a figyelmet pl fent.

De sétánál már annyi inger éri,hogy a hajadra kenheted a jutalomfalatot.

Pont ezért azt kell elérned,hogy érdekesebb legyél minden másnál.

Ilyenkor szoktak erősebb jutit bevetni, sült máj,sült hús,tepertő, virsli, minél szagosabb annál jobb.

Ameddig még jutifalatra sem engedelmeskedik az utcán addig hanyagold,hogy hozzád menjen és leüljön. Utcán kell gyakorolni jutival és ha ott már megy akkor 3 alkalomból 1x ne kapjon jutit csak simogatást,dicséretet. Végül a kaját el kell hagyni.

#4

Kutyát nem büntetünk tanításkor, hanem ignoráljuk ha nem azt csinálja amit elvárnánk.

#4 #7

büntetést, ha nem csinálja meg?

milyen jellegű büntetést kell alkalmazni ilyenkor szerinted?

Lehet hogy én vagyok a butus, de nem értem, hogy miért kényszerítéssel kell tanítani egy kutyát? Mármint a te módszereddel nem azért fog dolgozni, mert szeretne (vagyis jutalomért), hanem félelemből, hogy megússza a büntetést.

Persze a végeredményt mindkét módszerrel el lehet érni, csak nem mindegy, hogy a kutyának milyen érzés, illetve hogy a kutya-gazda kapcsolatot milyen irányba tereli.

Láttam már mindkét módszerre példát a futiban, mikor az egyik kutya lelkesen rohan vissza a gazdájához első szóra, a másik pedig csak többszöri szólásra de már lapítva, és akkor is alig mer visszamenni mert fél a büntetéstől.

Egy biztos, az én kutyámat nem lehet büntetéssel engedelmességre nevelni. Ő olyan, hogy ha elsőre nem csinál meg valamit amit már tudna amúgy, és én másodjára kicsit szigorúbb hangon mondom neki, akkor teljesen ledermed a félelemtől, és onnantól esélytelen, hogy egyáltalán megcsinálja. (Ő egy sokat bántalmazott kutya.)

Biztos sokat dolgoztál makacsabb kutyákkal vagy esetleg olyanokkal akik sem a labdára, sem falatra nem hajlamosak dolgozni és több kutyát is képeztél ki munkára.

A jutalmazás szép és jó, de egy idő után már nem olyan hatékony. Elhiheted a rendőr és mentő kutyákat sem csak labdával képzik. Ott is fegyelemből dolgoznak mivel nem véthet hibát az eb éles helyzetben. Persze neked lehet, hogy nem számít ha nem 100%on teljesít a kutya de van akinek ez elengedhetetlen.

A főutat és a mezőt ahova gyakran járunk egyetlen vékony kerítés választja el és az is tele van nagyobbnál nagyobb lyukakkal. Én nem engedhetem azt meg a kutyámnak, hogy ha észrevesz egy macskát, nyulat vagy fácánt akkor elkezdje üldözni és mindkettőt elcsapja egy 90en haladó autó. De ettől nem is kell félnem mert első parancsszóra visszajön.

Különben látszik, hogy abszolút laikus vagy a témában, ami persze nem is baj de akkor nem kéne valótlant állítani. A kutyát nem halálra kell verni, csak fegyelmezni. Nem félelemből dolgozik, de ha félelemből dolgozna akkor már rég rossz lenne az egész. A kutya-gazda kapcsolatot pedig egyáltalán nem rombolja ha kivívod magadnak a tiszteletet, tekintélyt nála.

"a másik pedig csak többszöri szólásra de már lapítva, és akkor is alig mer visszamenni mert fél a büntetéstől."

Remek példát hoztál fel a neveletlen kutya és hozzánemértő gazdi kapcsolatára. De megnyugtatlan, az enyémek is farokcsóválva, lelkesen, boldogan rohannak vissza.

Az persze külön tiszteletre méltó, hogy mentettél egy bántalmazott kutyát. Természetesen velük nem lehet így dolgozni, hisz őket rehabilitálni kell és még akkor sem biztos, hogy valaha meg fog majd félelem nélkül bízni az emberben.