Kisgyerek és nagytestű kutya összeszoktatása. Tapasztalatok, vélemények, hogyan csináljam?

Van egy 2 éves lányom, és egy 7 éves német juhászunk. A kutyánk okos, jó természetű, szófogadó kutyus, foglalkoztunk vele, neveltük, tehát abszolút normális, nem agresszív, lehet vele bírni, nincs a fejünkre nőve vagy ilyesmi. Teljes mértékben érti, hogy a gyerek a falka része, hozzánk tartozik, nem próbálja, soha nem is próbálta bántani.

DE. Nagyon aktív természet, nagyon kitörően tud örülni, egész nap képes rohangálni, mint akit felhúztak, egy perc nyugta nincs. Az oka, hogy még nem szoktattuk mellé a gyereket az, hogy mindig féltünk tőle, hogy elgázolja, felborítja, meglöki, megijeszti. És nem alaptalan sajnos, minket is majd fellök néha, olyan vehemensen tud közelíteni. Tudom, a mi hibánk amúgy, kölyökként kellett volna erről az idétlen ugrálásról leszoktatni, csak akkor még kanyarban sem volt a gyerek téma, bele se gondoltunk, hogy ilyen bajunk lehet, minket meg nem zavart annyira a dolog.

Szóval a kérdésem, hogy így 7 évesen hogyan tanítsam meg neki, hogy legalább a kicsihez lassan és nyugodtabban közelítsen, figyeljen oda rá? Szeretném, ha tudnánk együtt játszani az udvaron, de így nem tudunk, mert folyton attól parázok, hogy fellöki a gyereket, megijeszti, átmegy rajta. Azt meg annyira utálom, hogy ha kimegyünk a gyerekkel, a kutyát be kell zárni a kennelbe :( A lányomat érdekelné amúgy a kutya, megsimogatja, nézi, örül neki, szólongatja a nevén, de mindig felveteti magát, ha közelít, mert fél ettől a nagy lendülettől, ő maga nem mer odamenni hozzá. Úgy szoktunk együtt sétáltatni, hogy a lányom hordozóban van a hátamon, így biztonságban érzi magát. De örülnék, ha nem félne tőle, és a kutyánk is tudna óvatosan közelíteni felé. Ötletek?