Létezik, hogy azért nem eszik mert nem vagyok itthon?
Elsősorban azért nem eszik mert beteg.
Joetvagyu nagyon.
A héten kezdtem el dolgozni. Reggel 7kor indulok és 10 körül érek haza.
Reggel adok neki enni, eszik valamennyit. Egésznap nem akar enni swmmit, kedvenceit sem.
Nincs egyedül, végig vannak vele.
Aztán most is hazaertem és evett mimdent amit előtte kínáltak neki.
Többször is lett kínálva.
Nem tomik, csak pl joghurt az antibiotikum miatt ilyesmik.
Egésznap alszik, amikor hazaerek akkor nem lehet leloni sem.
Egyébként mindig enne.
Fel éves kutyus. Nagyon osszevagyunk nőve.
Ez hozzám köthető vagy a betegséghez?
Lehet, hogy hozzád. Nekem a macskám csinálja ezt. Én mindig elmondom neki, hova megyek, mikor jövök (nem hány órakor, hanem valami tevékenységhez kötve a "napirendünkből", elköszönök). Régebben itthon dolgoztam, először akkor figyeltem meg, mikor ebben a korszakomban odavoltam más helyszínen dolgozni, és elfelejtettem megmondani neki a szokásosat, mert úgy rohantam reggel. Szóval míg el nem mondtam neki (harmadik nap), hogy ide megyek, ekkor jövök, napközben nem evett (nyilván mikor otthon voltam igen). Most munkát váltottam, járok dolgozni, mint egy rendes ember, a nagyját akkor eszi, míg itthon vagyok reggel (későn megyek), meg mikor hazajövök. Eszeget napközben, de egy kicsit többet szokott.
És kölcsönösen hiányzunk egymásnak :D.
Miért lenne beteg?
Én is mondom neki, hogy majd jövök.
Régebben orjongott ha eljottem, most amióta mondom neki azóta is szomorú, de tudja hogy jövök így nincs az a sírás.
Értik ok, ebben biztos vagyok.
A leírásodból én azt veszem ki, hogy inkább hozzád köthető, főleg így, hogy tudjuk, hogy régen mikor elmentél őrjöngött.
Én tegnapelőtt voltam először távol 2 napig (nem otthon aludtam) és addig anya vitte sétálni a kutyát. Egyszerűen nem tudott vele tovább menni 200 méternél, mert folyton hátrafelé nézegetett és húzott haza. Anya befeküdt hozzá a szobámba pihenni, hogy ne legyen egyedül a kutya, de az csak ugatott és ugatott anyára.
Mikor hazaértem akkor este életében először fent aludt mellettem az ágyon (nem szeret mellettem aludni az ágyon, mert sokat fészkelődöm). Szóval saját tapasztalataim alapján és a leírásodból ítélve ez inkább hozzád köthető.
Nekem azt tanácsolták, hogy mikor elmegyünk akkor ne köszönjük el a kutyától, csak sétáljunk ki, mintha csak a WC-re mennénk mondjuk. Hiszen akkor sem hisztiznek (jobb esetben) amikor kimegyünk a szobából, majd vissza.
Amikor hazaérkezünk ne ugorjunk egymás nyakába, egy ideig hagyjuk figyelmen kívül a kutyát, majd mikor lenyugodott akkor hívjuk oda és simogassuk meg, játszunk vele, vagy amit szeretnénk. Ezzel azt mutatod meg, hogy teljesen normális dolog, hogy hazajössz, semmi különös, ez átlagos, mindig meg fog történni.
Hagyj elől neki valami olyan ruhadarabot, ami előtte rajtad volt.
Fokozatosan szoktasd az egyedülléthez, a fentieket alkalmazva.
Nem tudom, hogy neked ezek bevállnak-e, én ezeket a tanácsokat kaptam, de nekem nem segítettek, ugyanis ez legtöbbször szeparációs szorongásos kutyáknál csinálják, de az enyémnek csak szimplán hiányzom, nincs szorongása, de hátha neked segít :) .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!