Elveszett! Látta valaki?

Valószínű,hogy nem sok esélyem van,hogy megtaláljam,csak gondoltam itt is megpróbálom.Elfogadtam és feldolgoztam,hogy nincs velem többé,de jó lenne mégegyszer látni őt.Rövid történetünk:

1996-ban,6 éves koromban édesapám hazahozott nekünk egy aprócska,csivava-pincsi-mopsz-tacskó keverék,kb. 4 hetes szuka kutyust.Szerelem volt első látásra...2006-ban,Szofika utolsó ellésénél 3 kiskutyát hozott a világra.Kettő halva született,egy kis dagi (természetesen a legcsúnyább) szerencsésen életben maradt.Családommal úgy döntöttünk,hogy megtartjuk a kicsit,így el is neveztük születése napján Spaikinak.A kiskutya éppen 2 hetes volt,amikor ismeretlenek megtaposták az anyukáját.A mamára műtét várt,mert átszakadt a hasfala,ezért el kellett választani a kicsitől és én vettem át a kutyamama szerepet.Spaiki szépen fejlődött,az anyakutya a keresztanyámékhoz került a sikeres műtét után.2007-ben Szofi elveszett.Az egész család siratta,kereste-mindhiába,de hálásak voltunk (főleg én),hogy utolsó kölyke megmaradt nekünk.Egy éves korára Spaiki nagyon szép kutya lett.Mindenféle kutyafajta keveredett benne,mégis gyönyörű volt és sokan szerették volna megvásárolni tőlem.Persze annyira ragaszkodtunk egymáshoz,hogy ilyen szóba sem jöhetett!Aztán 2008 május 01-én,este be kellett mennünk a szomszédos városba.Spaiki az autó után futott,de mivel olyan helyre mentünk-most nem tudtuk magunkkal vinni,reméltük,hogy mint mindig most is haza megy az utca végéről.

Akkor láttam őt utoljára.

Adtam fel több tucat hírdetést,írtam az állatmenhelyeknek,rengeteg kutyát néztem meg menhelyeken,gyepmesteri telepeken.Befogadott,talált,elveszett-mindennaposak ezek a szavak a google keresőjében.

Spaiki azonban nincs itthon...