Nagyon öreg kutya befogadása. Tapasztalatok?

Én fogadtam be fiatalabbnak mondott, de igazából idős kutyát. Nem bántam meg, kezdő kutyatartóknak, nyugodtságuk miatt ajánlom. Például. De lakásba csöndesek, kertben pedig szívesen kikísér reggelente.:)

Viszont.

Egy idős kutya tartása, azon felül hogy egy kutya tartása sem olcsó ám, drága. Orvoshoz menni, gyógyszerek, ha kell gyógytáp. Ezt vedd számításba, mindig kell legyen egy orvosi vizitre való tartalékban, sőt! Muszáj.

Egyet értek az előttem szólókkal,arra szeretném még felhívni a figyelmet,hogy ha most még nem is beteges,hamarosan jelentkezhetnek súlyosabb problémák,így csak akkor,ha az anyagiakat képes vagy vállalni.Egy idős kutya nagyon hálás,és sokszor ugyanolyan játékos,mint fiatal társai,de egészsége könnyen romolhat,így nem olcsó mulatság.

És én is örülök,hogy vannak még olyanok,akik az idős kutyákat szeretnék hazavinni.c:

Boldog éveket együtt.c;

Legyen nyugodt saját helye, ahol még a gyerekek sem piszkálják. Őket tanítsd meg arra, hogy ő már öreg, óvatosan nyúlunk hozzá, nem szabad nyúzni. Gyerek mellé nem a legideálisabb választás, de legalább van helye a kutyának.

Másik kutyával való összeszoktatás az már keményebb dió lehet. Van, hogy pár kaffoggással lerendezik a rangsort maguk között, egy a lényeg: ne érezze azt a másik kutya, hogy az újonnan érkező mögé helyezed. Így nem lesz féltékeny. Az etetésen sok múlik: érdemes külön etetni őket, előbb az egyiket, később a másikat.

Hozzám is került öreg kutya (halmozati büntetésként még vak is volt). Kellett neki fél év, mire feloldódott teljesen, a többi 1,5 évet nagy boldogságban éltük le.

Nálunk is elég nagy a nyüzsi, szóval, ő csak elszeparálva ment ki az udvarra, szépen nyugodtan. Tuti nem lökték fel, nem piszkálta senki. Megvolt neki a 3x20 perce, amikor csak róla szólt az élet.

A többi időszakban volt egy helye a házban, ami csak az övé volt és komoly szankcióra számíthatott tőlem kutya és ember egyaránt, ha arra tévedt, így mindenki megtanulta, hogy ha ott van akkor békén kell hagyni.

Elég macerás volt privilégiumokat kiépíteni neki és a többi kutyával elfogadtatni, de sikerült.

Ma már sajnos nincs velem a kisöregem, de a mai napig nem mennek a helyéhez a kutyák.

Szóval tanítsd meg a többi kutyának, hogy őt és a helyét mindenképp tiszteljék. Ne várj tőle sokat, csak amennyit adni tud. Próbálj neki adni 3x naponta pár percet, ami nyugiban csak az övé.

Majd megy ő hozzád, ha akar. Most csak hagyd élni, döcögni :).