Mit rontottam el a kutyám nevelésében?
Van egy kb. 10 hónapos kutyusom, aki egyre kevesebb időt akar velem eltölteni.. helyette inkább kimegy az udvarra (kinti-benti kutya) és megkeresi apukámat, hogy vele lehessen. Örülök, hogy szereti őt meg minden, de idegesít, hogy a saját kutyám jobban szereti őt mint engem. :( Valamit én ronthattam el, mivel az előző kutyám is ugyanígy volt velem mint a mostani, csak annyi különbséggel, hogy a jelenlegi kutyám nem bánt engem.. az előző pedig képes volt megharapni és rámmorogni. A jelenlegi kutyám pedig nem csinál ilyent, akár a kaját is kivehetem a szájából nem bánt. És bármit csinálhatok vele, mert még csak nem is morog rám. Az előző kutyámnál tudtam, hogy a túlzott engedékenységem volt a baj épp ezért a mostani kutyust szigorúbban neveltem. A tisztelet meg van irántam de valahogy mégis romlik a kapcsolatunk.. ha bent volt a házban akkor eddig csak akkor kérezett ki amikor el akarta végezni a dolgát, de most már szinte be sem akar jönni. És amikor bejön akkor is 10 perc múlva megy hátra a hátsó udvarra ahol apukám épp dolgozik és vele tölti az időt annak ellenére, hogy az apukám nem szokta etetni és ritkán foglalkozik vele. Lehet, hogy épp ezért szereti őt jobban. Lehet, hogy én már idegesítem őt? Lehet, hogy túlságosan rá vagyok szállva és idegesíti az, hogy úgymond "nyávogva" beszélek vele? Az is lehet a baj, hogy a mi kapcsolatunk inkább a játékról szól, mintsem a tanítgatásról és a szigorról. Pedig szigorúan bánok vele és ha valami rosszat csinál akkor rácsapok a fenekére, viszont ez ritka mivel nem szokott rosszalkodni. Bánt, hogy ismét át kell élnem és látnom kell, amint a kutyám egyre több időt tölt apukámmal és ha velem van akkor nem veszi észre ha rossz kedvem van, ahelyett inkább nyüszít az ablakba vagy kaparja az ajtót hogy engedjem ki.. nem zavarja őt ha sírok, neki csak az a fontos, hogy kimehessen apukámhoz. És hihetetlenül tud örülni mindenkinek, csóválja a farkát és ugrándozik.. velem is ezt csinálta mindig de a napokban ha meglát akkor már nem örül annyira, éppen csak odajön csóválja a farkát és egy perc múlva már megy tovább, régebb pedig percekig képes volt rohanni utánam és örülni..
Mit ronthattam el? Hogyan neveljem a következő kutyámat, amit mellesleg nyáron fogok megkapni 16. szülinapomra (mivel kitaláltam, hogy a kutyusomnak jól jönne egy játszótárs, mivel nemrég pusztult el mérgezésben a cicám akivel eddig tudott játszani). Félek, hogy majd a következő is jobban fogja szeretni apukámat és ezt nem szeretném. Hogyan neveljem őt és hogyan a már lassan 1 éves kutyámat tovább?
A kutyád lassan felnőtt lesz és pontosan felmérte, hogy nem te vagy a falkavezér. Gyerekeknek - már megbocsáss hogy 16 évesen annak nevezlek - ezt amúgy is nehéz elérni, hiszen a szüleikkel élnek, ők gondoskodnak róluk, és a kutya nem hülye, leveszi hogy nem te állsz legfelül a hierarchiában, hanem apukád. A gond az, hogy még maga felettinek sem tart, legfeljebb egyenrangúnak, aztán később esetleg még lejjebb sorol. Valószínűleg ez lehetett az előző kutyáddal is, ezért kapott oda neked, ha valami nem tetszett neki.
Nem írtad milyen fajta kutya, könnyen lehet eleve nem bújós, és nem igényli annyira a szeretgetést, mint ahogy a bentlétet sem, főleg ha nagy szőre van és melege van a házban. A nevelés meg korántsem abból áll, hogy rácsapsz a fenekére, ennek semmi értelme nincs. Legyél vele következetes, dolgoztasd meg a kajáért mielőtt odaadod neki, akkor simogasd ha kiérdemli. Jelenleg te puncsolsz az ő kegyeiért, és nem fordítva.
A következő kutyáról pedig tegyél le egyelőre, és ezzel rendezd a kapcsolatodat, mert különben ugyanide jutsz vele is.
Az #1-es tökéletes választ adott. Csak egy kulcsmondatot emelnék ki : "Jelenleg te puncsolsz az ő kegyeiért, és nem fordítva"
Apukád a falkavezér, őt követi. Ennyi.
Semmit nem rontottál el,egyszerűen ilyen a kutyád.Kint szeret lenni,nem egy bújós fajta.Ha azt szeretnéd,hogy te legyél a mindene,ne sírj!Fel a fejjel.Vidd sétálni,játssz vele!Te is(mint régen én) a tipikus filmekből,könyvekből ismert kutya-gazdi barátságot szeretnéd elérni,ami inkább mese,mint valóság.A legtöbb kutyát nem zavarja,ha te sírsz,de ez nem azért van,mert utál,csak nem érti.Ne az embert,a legjobb barátot keresd a kutyában!Ő a kutyád,akivel lehet nagyokat futni,sétálni,túrázni,játszani.És ezek után van olyan kutya,amelyik szeret összebújva pihenni,van amelyik nem.Az enyém sem szereti,de meg sem fordul a fejemben,hogy azért,mert velem van baja.Csak ilyen.Ő is menhelyi,nem velünk nőtt fel igazán,tehát ezért is lehet.De ne mondj le a menhelyi kutyákért ezért,mert köztük is vannak bújósak,csak te pont olyat fogtál ki,aki nem az,és kész.
Kimegy apukádhoz,mert kint akar lenni.Menj ki te is,és hívd játszani,sétálni.Dicsérd,ha hozzád jön.De!Ne akard kisajátítani a kutyád,és ne légy önző.A kutya nem ember,nem tulajdon.Ne akard,hogy te legyél az egyetlen számára,a kutya falkaállat,és kész.
Arról meg,hogy a kutyád fenekét csapkodod,csak ennyit:Miért?
Apukád szokta?A leírtak alapján apukád határozott,nyugodt,és nem lihegi túl a dolgokat.A kutyának ilyen a tökéletes vezér,válj ilyenné.Ha valami nem tetszik,ne ütögesd,hagyd ott/vedd el tőle.Ennyi.
Másik kutyáról:Még ne.Várj egy kicsit.Ha megjavul a mostani kutyával a kapcsolatod,utána lehet róla szó.Ha szeretnél bújós kutyát,akkor most direkt ilyet keress a menhelyen(érdemes felnőtt kutya,akinek már kifejlett jelleme van,így a gondozók meg tudják mondani,melyik a nagyon embercentrikus,illetve te is meg tudod jól ismerni egy menhelyen,mielőtt hazaviszed)
Összefoglalva:Légy pozitív,nyugodt,határozott.Ne az embert keresd a kutyában,ne légy önző.Légy olyan mint apukád,és plusz játsz vele sokat,vidd sétálni.Akkor te leszel a mindene!
szerintem még ne akarj új kutyát, inkább foglalkozz a meglévővel minél többet és miközben tanítgatod, tanulj tőle te is. ne haragudj meg, de a kutya az kutya bármennyire szereted is. nem fogja érteni, hogy te miért sírsz és nem is fogja tudni, hogy mit kezdjen ezzel a helyzettel. de legfőképp: miért beszélsz nyávogva a kutyádnak??? a kutya szereti a határozottságot, a megszokott rendet, de főleg a gazdi nyugalmát. ha nyugodtan (természetesen) szólsz hozzá, azzal sokkal többre mész, mint a gügyögéssel. no meg sétával, játszással, tanítgatással, közös időtöltéssel is.
egyébként nem vagy egy kicsit önző? te azt szeretnéd, hogy csak veled foglalkozzon a kutyád, elvégre a tied. teljesen normális dolog, hogy a többi családtagot is szereti, csak pechedre emellett nem téged tart "főnöknek", hiába te eteted.
kint szeret, hát kint szeret. ez miért olyan nagy probléma? az enyém is kinti-benti kutyának indult, de leginkább kint van. van, hogy bekéredzkedik, odabújik, alszik egyet és kikéredzkedik. de nálunk ez nem probléma, játszani, sétálni úgyis ki megyünk mi is, ha meg hiányol bennünket bejön.
ő is mindig annak örül a legjobban, akit régebben látott. ha ott vagyok mellette és valaki hazajön, perszehogy neki fog odarohanni farokcsóválva, simit követelve. de ez miért lenne bántó nekem? örülök, hogy a családban mindenkit szeret. no meg úgyis mindig az a vége, hogy visszajön hozzám.
próbáld ki, hogy kimész az udvarra mikor apukád körül lófrál és te is kezdj el szöszmötölni valamivel. meglátod hozzád is oda fog menni éppúgy, mert érdekelni fogja vajon mit csinálsz ott nélküle. legalábbis nálunk ez így van, olyan kíváncsi, hogy mindent látnia kell :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!