Lopkod az asztalról, hogy lehet leszoktatni?

Igen az is jó ötlet. Sajnos ha le merem/le meri valki írni, hogy fizikai kontaktot alkalmaz, amikor begátolja a kutyáját, akkor mocskos állatkínzó, merthát szegény állat. Igen vannak olyan kutyák, akikre elég rászólni (az én beaglem is ilyen érzékenylelkű, ha hangosabban rászólók, lapul és megy a helyére, mondjuk kicsi korában 1x-2x apa "helyrerakta" de az is max annyiból állt, hogy a grabanca kicsit el lett kapva) Ezzel ellentétben a németjuhászomnál vért izzadok, hogy normálisan be tudjam gátolni, fájdalomküszöbe az egekben (meg a kiképző is azt, mondta, hogy nem nagyon találkozott még ennyire nehezen gátolható kutyával, pedig csinálja már jó őár éve). Nyilván verni nem vertem és nem fogom, csak nála kicsit erőteljesebben kell a bökést alkalmazni (de van amikor az is lepereg róla).

Amit csinálhatsz még, annó amikor velünk lakott 2 öreg néni és volt szőlőnk+1 németjuhászunk (legelte a szőlőt), azt csinálták, hogy kiültek a teraszra 1-1 csózlival, ahonnan jól ráláttak a szőlőre és amikor a kutya le akarta lopni a szőlőt, a csúzlival egy kis kaviccsal jól fenékbe lőtték. MEgtanulta, hogy a szőlőhöz nem megyünk, mert az rosz (ez 2 kutyánál is működött). Persze lakásban kicsit neccesebb lövöldözni, de a lényeg az, hogy rosz élményt társítson az asztalhoz/asztalon lévő ételhez.

Mikor tudjuk végre elfelejteni nagyapáink, és Cesar Millan módszereit? Kíváncsi lennék az 1. válaszoló honnan tud "ilyen sokat" a kutyanevelésről. Igen, lepontoztalak, és íme egy másik megoldás, ahogy kérted:

Én azt ajánlanám első sorban, hogy ne maradjon felügyelet nélkül elérhető helyen kaja, amíg meg nem tanulja, hogy az asztal, a konyha, vagy bármi is legyen az tabu. Kell adni egy feladatot, egy "helyet" a kutyának. Nálunk az ajtóban fekszik békésen, pedig mindene a kaja. Ha bejön, visszaküldjük, a végén jutalmat kap. Amíg tanulja, mindig érdemes jutalmazni, ha a kijelölt helyre megy. A végén az lesz a fejében, hogy "hé, valahányszor idefekszem, kapok valami finomságot. Ez tök jó!" Egy idő után megszokja, eszébe se fog jutni, hogy lopkodjon. Az egésznek az alapja, hogy nem azt mondjuk meg neki mit ne csináljon, hanem hogy mit csináljon helyette. Feladata van a kutyának, és örömmel teljesíti is. Persze nem szabad elkapkodni, türelemmel lehet csak (kutyát) nevelni.

Igen, mi is voltunk olyan kutyasuliban, ahol 90%-ban pozitív megerősítés, de azért ment a grabancfogdosás, a tiltás és a megmutatom neki ki a főnök séma. Balanced trainereknek hívják ezek magukat, aminek nagyon jó a hangzása, csak nem igazán tudtak még (vagy nem is akarnak) áttérni a tudományosan elfogadott, igazolt módszerekre. Tök fölösleges tiltani a kutyát (és nem, nem egy emberke légből kapott ötlete volt mindez). A lényeg, hogy nem kell falkavezérnek lenned, nem "ledominálni" kell a kutyát, hanem bizalmat építeni, és ez nem kutyafüggő. Én is próbálgattam Cesar Millan oldalbabökdösését, és nem csak a kutya lett frusztráltabb, de én is. Az, hogy a kutyák csinálják ezt egymás között... Ez nem igazán így van. A bökésre az odakapást hoztad fel, de ott ritka, hogy egyáltalán egymáshoz érnek, és az is csak akkor következik be, ha már morgással és egyéb stresszjelekkel kommunikálta a kutya, hogy nem kényelmes számára a helyzet amiben benne van (kivéve, ha a gazdi sikeresen kinevelte belőle a morgást, akkor jön egyből az odakapás és senki se érti mi van). Sokan alpha-rollt használnak még, amire szintén az az indok, hogy mert kutyák csinálják egymás között. Szintén nem igaz. Ha van valami nézeteltérés az egyik kutya önként fog a hátára fordulni, nem a másik kényszeríti le erővel stb...

Érdekes olvasmány, ajánlom: [link]

Szívesen beszélgetek még veled erről a témáról, igaz, nem vagyok hozzáértő, nincs diplomám mindebből, de egy jó ideje már beleástam magam a témába és 0 előítélettel, tudással álltam neki. Engem is elkapott az elején a falkavezérség meg a dominancia és sokkal rosszabb volt a helyzet, mint most. Azóta annyi forrást, véleményt és tényt/kutatást olvasgattam, hogy mint rajongó, úgy érzem konyítok hozzá egy kicsit. :)

elolvastam egy a cikket érdekes volt:)

Egy valamire azért kíváncsi vagyok. (saját szitu). Adott egy 9 hónapos németjuhász (elég domináns, főleg a kisebb kutyákkal szemben), 12 hetes kora óta járunk kutyasuliba. Pórázon kutyáknak odakap+a kerítés mögött lévő kutyákkal "őrjöng". Ilyenkor jutifalattal nem tudom motiválni, mert nem érdekli. Abbahagyni nem fogja. Simán pozitív megerősítéssel hogy oldod meg a problémát? (Ilyenkor szokta kicsit megbökni, hogy rám figyeljen és amikor figyel/jön pár pillanatig szépen, akkor juti). Az elejéhez képest mára sokat fejlődött.

Szerintem amire mindig érdemes törekedni, hogy valami más feladatot adsz neki. Alapjáraton azt kéne nagyon betanulni, hogy mondjuk "figyelj!" felhívásra szemkontaktust vegyen fel. Ha ez már megy, akkor ha láttok egy kutyát elsétálni (lehetőleg kezdésnél messzebbről, hogy ne reagáljon a kutyus) szólsz neki, hogy figyelj. Ha így tesz, dicséret, jutalomfalat (ha esetleg nagyon labdás, akár azzal is jutalmazhatod, ha van rá lehetőség). Egy idő után beleég, hogy ha kutyát lát nem ugat, hanem rád néz. Ez nálunk pl sokat segített. Ha megy x méterről, közelebbről is lehet ugyanígy folytatni. Ha ugatna, vagy húzna, akkor kicsit visszahátráltok. Ez csak annyit jelent, hogy kicsit gyorsan haladtatok. Mindig a kutyushoz mérten lehet folytatni, nem szabad elkapkodni, hiszen mindenki más tempóban tanul meg bizonyos dolgokat. Türelem, az kell hozzá, ennyi biztos, de maradandó az eredmény. Egy idő után szólnod se kell neki, reflexből rád fog figyelni, gond nélkül el tudtok majd sétálni más kutyusok mellett. Azt is érdemes jutalmazni (ha már jól haladtok) hogy összeszagol kutyákkal, vagy csak közelebbről megnézi őket, de nem ugat, nem kap oda.

Ezek a reakciók amúgy könnyedén adódhatnak önbizalomhiányból, félelemből. Néhány kutyus inkább menekül, mások meg azzal próbálják megelőzni a bajt, hogy elébe mennek. :)

Remélem tudtam segíteni, kitartást és jó tréninget. :D