Kiskutya. Pisi, kaki, ugatás, rongálás. Elegem van - lesz ez jobb?
Olyanok tapasztalatait várom (bár igazság szerint pro és kontra is kíváncsi vagyok), akik érezték úgy, amikor hozzájuk került a kiskutya, hogy ez maga a pokol. Mert most így érzem én! Nagyon szeretem a kutyinkat, vártunk rá nagyon, de most, hogy állandóan, mindenhova pisil, kakil, és egy percet sem tud egyedül lenni, nagyon szenvedek. Szakszerűen, a dolgoknak utánaolvasva próbáljuk trenírozni, egyelőre nem sok sikerrel... 11 hetes vizsla. Édes, aranyos, okos tekintetű, csak hát úgy érzem, a korábbi életem már nyomokban sincs meg. Állandóan sírhatnékom van. Fáradt vagyok, rosszul vagyok már a fertőtlenítővel kevert húgyszagtól, attól, hogy nincs semmi otthonosság a lakásban, csak kutyaszag, nincsenek lent szőnyegek, hideg van a szellőztetéstől, zárni kell a szobákat, az ebet pedig nem lehet egyedül hagyni, mert sír, ugat és pisil mindenhova (még jobban). Itt az új év, dolgozni kellene mennem, de belegondolni se merek, hogy mi fog idehaza várni!
Vannak itt olyanok, akik anno úgy érezték, hogy valósággal megbánták a kutyavásárlást, de aztán mégis kitartottak, és most már tudják, hogy megérte? Megéri?
Haha, szerintem ez mindenkinek ismerős érzés! :D
Megéri, persze. 11 hetes a kutyád, túl sokat vársz tőle.
Ez olyan, mintha egy 1,5 éves gyerektől várnád el, hogy soha ne pisiljen be, ne csináljon rendetlenséget és ne féljen egyedül. Mindenhez idő kell. Addig is takaríts és ne keseregj, a fáradtság is el fog múlni, mert megszokod a kutyás rutint :)
(Én pont ezért fogadtam örökbe inkább felnőtt kutyát, náluk nincs ez a felfordulás, hogy mindent szétszednek, állandóan bepisilnek.... Az 1 éves kis pokolfajzatom pár nap alatt szobatiszta lett, de azért előtte telibe hugyozta a franciaágyat és a szőnyeget és legyilkolta a konyhai szemetest:D)
Azért vannak érdekes sztorij. Nekem valamennyi kutyám kb. 5 hónapos korára szobatiszta lett. Az esetleges balesetek pedig olyan ritkák utána, hogy teljesen elhanyagolható. Érdekes figyelni, hogy ki hogyan is áll a kutyájához. Ahol csupán társat, kikapcsolódási lehetőséget, házikedvencet akarnak, ott el is hiszem, hogy olykor teher ez az egész, a kis kölyök és kamaszkor. Ahol meg a kutya elsődleges helyet foglal el, azoknál, akik a kutyájuktól többet akarnak, és többet is adnának nekik, mint az átlag családi kutyás gazdák, ott ezt sosem látom, érzem. Ott egészen más kétségek, aggodalmak, nehézségek vannak.
A kamaszkort is túllihegik sokan. A kutya próbálkozik, érik, mind idegrendszerben, mind ösztönökben. De megfelelő neveléssel, ha a gazda hajlandó alkalmazkodni a kutya megváltozó igényeihez, nem szokot gond lenni. Inkább az a baj, hogy a gazda továbbra is úgy akarja tartani, nevelni a kutyáját, mint 8-10 hetesen.
Egy kiskutya valóban olyan mint egy kisbaba. Hónapokig állandó törődést, figyelmet és TÜRELMET igényel. Szóval kitartást kívánok neked! Arra figyelj, hogy következetesen neveld, ne szidd össze ha bepisil, takarítsd fel, aztán ha kint végzi el a dolgát, akkor nagyon dicsérd meg. A rosszalkodás ellen pedig a lefárasztás a legjobb módszer. Mindenképpen megéri a fáradságot, a vizsla a legszerethetőbb kutyafajta. Meglátod majd, hogy duplán visszaadja szeretetben ami szenvedést okozott.
Nekünk is vizslánk van lakásban, igaz 3 éves volt mikor hozzánk került. De ki kérem magamnak az olyan kommenteket, hogy a vizsla nem való lakásba. A vizsla igazi kanapékutya, imád lustizni, fél napokat szunyókálni. Napi 3 fél órás sétával tökéletes formában van (séta közben szabadon szaladgálhat kedvére). Sok simit, és napi játékot, bolondozást persze ők is igényelnek, mint minden kutya.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!