Örökbeadó (ideiglenes befogadó, önkéntes állatvédő) személynek milyen "jogai" vannak?

Hétvégén került hozzánk egy 3,5 hónapos keverék (bull és staffi)kisfiú.

Nagyon szörnyű körülmények közül mentették meg őket a nyár végén, és egy önkéntes hölgy viselte gondját eddig.

Egy rostán átesve ránk esett a választás, és hétvégén végre meg is kaptuk a mi kicsinket.

A hölgy megmentette az életét, ez nem vitás, tényleg odaadó szeretettel gondozta, viszont úgy véljük, nem kicsi túlkapásokkal...

Tegnap már mindenért le lettünk szúrva.

Megfürdettük, mert büdös volt....nem kellett volna, mert nehogy baja legyen, közben eddig NAPONTA fürdött.

Hozzáteszem tele van bolhával és valószínűleg poratkás is...

Adjunk rá ruhát, takarjuk be, ruha nélkül sehova ne menjünk vele.... Na... mi nem "bazári majmot" akarunk nevelni belőle -párom szavaival élve-, és igenis kint fociztunk tegnap a napon, és nem reszketett, nem volt semmi baja sem, sőt a ruhától menekül, pedig csak fogtam a kezemben, hogy elrakom.

Adtunk neki tápot, konzervet, főtt ételt (nagyon jó minőségűt)....nem szereti a tápot, de mennyi tápot, mennyi konzervet kapott?? Mit főztem, mit adtam neki? Mennyit?

Pisi, kaki milyen volt??? Itt a párom eldurrant aggyal már kiment lefényképezni a kupacot, hogy elküldi, de leállítottam...

Mi az, hogy vizet adtunk neki, eddig kecsketejet és tápszert kapott... az tartotta életben.

Túl korán fekszünk le, nem fogja átaludni az éjszakát, mert ők éjfél körülig játszottak vele... Mi dolgozó emberek vagyunk, nem nyugdíjasok, tény, hogy "korán" elfekszünk, ez este 20 órát jelent, de fent vagyunk/vagyok még azért tovább is. Nos, a kutyus kb. 5 perc alatt elaludt.

Lényegében minden rossz... Nem egy kutyus volt már nálunk, szerencsére értünk hozzájuk.

Nem szeretnénk rosszban lenni vele, mert tényleg nagyszerű dolog, hogy valaki ennyire szereti az állatokat és ennyi mindent megtesz értük, de Ő már a miénk, mi felelünk érte, és nagyon jól érzi magát. Kertes házban élünk, hatalmas telken, mindig van otthon valaki, és tényleg jó sora van, szerencsére mindegyőnket elfogadott és nem volt semmi hiszti és sírás az első este sem.

Megkérdeztük, hogy ilyenkor mennyit "szokás" adni az örökbefogadott állatért, és mi jóval többet adtunk neki, fizetve az üzemanyagot, illetve más egyéb dolgokat.

Mit csináljunk?

Tiszta ideg vagyok, mikor rezeg a telefonom, tegnap már a netet is kikapcsoltam, de most ez így fog menni hónapokon/éveken keresztül????

Bocsánat, hogy hosszú lett, de tényleg nem tudom, mit kéne tennünk.

Köszönjük szépen!