Miért hiányzik még most is?
Még várnod kellett volna az új kutyával. Nekem februárban halt meg a kutyám és totál kikészültem, teljesen összezuhantam sosem bírtam feldolgozni a halált(az is sokat nehezített ahogy láttam meghalni láttam ahogy elfogy az életereje, és hallottam ahogy az orvos lemond róla). A szüleim látták ezt és mondogatták hogy vegyünk új kutyát, de mondtam hogy még nem akarok fel akarom dolgozni hogy elvesztettem őt. Aztán eltelt pár hónap, feldolgoztam (persze nem teljesen, ma is nagyon fáj és ha rá gondolok sírok, de szerintem ez természetes egy még egy ideig) és inkább boldog vagyok hogy velem volt, nem szomorú hogy elment. Sokat adott az életemhez ő tette teljessé. Aztán lett egy új kutyám és imádom, ugyanúgy szeretem mint akkor őt sőt még jobban mert ő a jelen és vele kell foglalkoznom, az előző már csak a szívemben él, de ott örökké :) Nem fogom elfelejteni soha, nem akarom helyettesíteni az előzőt sosem lenne képes, de mégis kitölti azt az űrt amit maga mögött hagyott az előző legjobb barátom :(
Bocsi ha nyálas lett csak jött amit érzek, és teljesen megértelek 16/L
Masodik nagyon sajnalom :(
Nekem is a karjaim között halt meg:/ azt hittem ott helyben én is megyek utána..furcsamódon hogy igy vagyok,pedig fiú vagyok,lány után nem pityeregtem ,de a kutyám az még most is szivszoritó..,hát az új kutya az már aközben meg volt hogy még élt a németjuhász,mert tudtuk hogy mi vár rá..és hogy valahogy tanuljon tőle az új vagy ilyesmi,persze nem tolok ki vele,vele is pont úgy próbálok foglalkozni:)
Meg tudom érteni! Még régen, amikor meghalt a kutyám, nagyon szomorú voltam. Majd beleőrültem a hiányába. 2 hónap után végre szereztünk egy másik kutyát egy ismerőstől. Megszerettem őt persze, de így is sokat gondoltam az elhunyt társamra. Szerintem ezt ő is megérezte, mert az előző kutya itt hagyta a szagát. Azt hiszem, egy kicsit magányosnak érezte magát kutyák nélkül, ezért megnyugtató volt számára az előző kutyámnak a takarója, mert érezte rajta a szagát.
Lehet, hogy ő nem olyan, mint a régi kutyám, de így is nagyon szeretem őt! :)
Nem lehet ugyanúgy szeretni és nem is kell, és 1 hónap alatt persze hogy nem múlik el a fájdalom. Én már egy éve vesztettem el az előző kutyám de még mindig hiányzik. Pedig nekünk is van új kutyánk és sokkal többet is foglalkozok vele mint az előzővel, betanítom minden félére és sokat játszok vele. (Imádom, de mégsem az elődje ezért írtam hogy ugyanúgy nem kell szeretned) De akkor is gyakran eszembe jut az öreg kutya, aki mindig odajött és addig bökdösött meg lökdöste a kezem amíg el nem kezdtem simogatni.
Szerintem túl gyorsan "helyettesítettétek". Hát a szüleid nem gyászolták meg? Mi fél év után vettünk csak új kutyát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!