A kutya megbetegszik, ha a rókának kitett veszettség elleni vakcinából enne?

Megelőzés, védekezés

:

Rendészeti intézkedések (kutyák nyilvántartása, kóbor kutyák, macskák befogása illetve kilövése,

kutyák kötelező évenkénti vakcinázása stb.).

A sylvaticus veszettség elleni védekezés a rókák számának gyérítésével (kilövéssel, kotorékok elgázosításával) nem volt túl eredményes, ennél sokkal hatékonyabb a rókák és más vadon élő húsevők szájon át történő vakcinázása, az így termelődött ellenanyagok révén a veszettségtől való megvédése csalétekbe rejtett élő, de gyengített hepatitisz.hu">vírust tartalmazó vakcinával. Mind a vakcinának, mind a csaléteknek számos feltételnek kellett megfelelnie. Fontos volt, hogy a vakcina emberre és állatra egyformán ártalmatlan legyen, hiszen a kihelyezett csalétket

főként a rágcsálók is megehetik, ennél is fontosabb, hogy ne kelljen tartani a hepatitisz.hu">vírus virulenciájának (erősségének) fokozódásától. Az első csalétek a kísérletek során a füstölt kolbász volt, ebbe fecskendezték bele a vakcinát. A csalétket kézi erővel juttatták ki, vadászok térképezték fel a kotorékokat. Már akkor látható volt, hogy ez a módszer egyrészt drága (nagyszámú munkaerő), másrészt nem eléggé hatékony (egyidőben képtelenség volt megfelelő számú csalétket kirakni, nehéz terepek, bozótos, lápos, mocsaras területek kimaradtak), ezért áttértek a repülőgépes kihelyezésre. Az első vakcinázások 1978-ban, Svájcban és Németországban történtek, a magyar szakemberek 1986-tól kapcsolódtak be az Európában a WHO-által koordinált munkába, de a gyakorlati kivitelezésre még hat évet kellett várni. Magyarországon ez a munka 1992-ben kezdődött (Dr. Koltai László, Dr. Mocsári Endre, Dr. Kerekes Bálint) az Ausztriával határos területeken, 1996 őszétől már az egész Dunántúlon így vakcináztak, majd kiterjesztették a keleti országrészre is. Csalétekként régebben a rókák által igen szívesen fogyasztott csirkefejet használták, ma a nagy-tömegben jobban előállítható húspépből, hallisztből és paraffinból készült keveréket alkalmazzák. A kijelölt területeken évente kétszer, tavasszal és ősszel négyzetkilométerenként 15-20 vakcinát tartalmazó kapszulát szórnak le repülőgépről. Nálunk erre a célra legjobban a növényvédelemből jól ismert, dupla szárnyú, AN-2 típusú gépek feleltek meg. A csalétek kiszórásával egyidőben és azt követően még két hétig ebzárlatot kell elrendelni, kutyákat, macskákat zárva kell tartani és a legeltetést is szüneteltetni kell! A vakcina emberre ártalmatlan, de ha sebbe vagy nyálkahártyára kerül (ha a csalétek feltörésével az „szétfröccsen”), akkor indokolt az érintett személy védőoltása.

ezt a cikket találtam a témában. tehát a kutyádnak nem lesz baja, ha megeszi, de ha kitesznek ilyet arról értesítést kell kirakni valahol, hogy a vakcinát azok az állatok egyék meg akiknek kitették és nem azok amelyeket amúgy is beoltanak ellenük.