Tenyésztő vagy szaporító a nővérem?

Igen, ebben nagy igazság van, amit mondasz. Viszont egy igényes tenyésztő ettől függetlenül azért elviszi néhány kiállításra a kutyáit. Meg ha ismered egy kicsit jobban a fajtát és az azzal foglalkozó embereket, elég hamar rájössz, hogy az a cím kiérdemelt-e vagy sem. A szeretett fajtámban van pár olyan tenyésztő, aki nem viszi el a kutyáit, ha bizonyos bírok vannak kiírva, pont azért, mert tudják, hogy ott a csókos fog nyerni. Lehet ezt igazából másképp is csinálni, mint egyesek teszik, de hogy te magad objektív képet kaphass, ahhoz eléggé el kell mélyedni a témában, ismerni kell az emberkéket és akkor tudni fogod, mi a helyzet.

Nekem személy szerint sokkal meggyőzőbb néhány eredmény, ami nem is feltétlen a legjobb, győztesek győztese, viszont ahol egy kutyának 56 címe van, és ennek nagy része mind hú de szuper, az már kicsit gyanús. Nem mintha nem lehetne olyan szuper egy kutya, de hogy minden kiállításon az az egyed a legjobb, azt nem tartom reálisnak.

Az meg az érem másik oldala, hogy egy jó kozmetikus csodákra képes, a festékekről, fülragasztásról nem is beszélve. :S

Én jubilálok ez évben lesz hogy 15 éve tenyésztek. szeretett fajtámat. 12 kutyám van a legidősebb 12 éves. évente csupán egy alom születik nálam akkor ha már van legalább 2 érdeklődőm csak akkor pároztatok. Kiállításokra egyre ritkábban járok. Bizony van olyan bíró akihez nem megyek el mert előre lehet tudni a végeredményt. Meg olyan is van akinek az én kutyáim nem tetszenek mert túl erős a csontozatuk..stb Én nagyon szeretem ha egy kutyának büszke kiállása van jó erős frontja hosszú nyaka korrekt szögellései szép szőrzete, és hozzá egy szép elegáns vonalú fej. nagyon szeretem amikor gyönyörűen térölelően mozog egy kutya akár egy fenség. a mi fajtánkban is több szempont van. például van olyan bíró akinek összbenyomásilag jobban tetszik egy kutya ha jó nagy szőre van még akkor is ha mondjuk rövid nyaka és meredek szögellései. Lelke rajta legfeljebb nem állítok ki nála csak olyan kutyát akinek jó nagy szőre van.

a kiállításokról az a véleményem hogy aki nem megy el az nem is nyerhet. Még ha vannak csókos bírálatok is akkor is akad olyan amikor tényleg a szép kutya nyer legyen az egy kezdő de ügyes kiállító kezében! Lényeg nem szabad feladni.

Én annakidején pont úgy kezdtem hogy angol kanomat mindenki megcsodálta ringen kívül de még ismeretlen kis "senki" voltam.. Sorozatban második helyezetként végeztem a "valakik" mögött. De nem adtam fel! Azóta nagyon szép eredményeket értem el ithon és külföldön , valaamint tőlem származó kutyák több országban. Sem bíró nem lettem sem olyan aki baráti segítséggel nyer!

És bizony úgy van hogy aki egy fajtát ismer az már tudja egy egy cím mennyit ér és mennyi benne a "baráti" segítség!!

Ezért azt mondom igen is el kell menni kiállításokra és tájékozódni kell. De ha valaki tenyésztő akkor kell hogy legyen egy célja milyen típusú kutyát szeretne ugyanis legtöbb standard elég bő határokat ad a fajtáknak. Attól még senki nem tenyésztő ( fajtanemesítő) ,hogy egy kant és egy szukát összehoz és születik egy alom. Kell egy koncepció egy cél. És bizony a szűrések és az egészség sem elhanyagolható sőt a felelősségteljes tenyésztés fontos része!

Na ezt így nagyon szépen leírtad!

Egyet nem értek: mi az, hogy a bírónak szép? Egy korrekt bírálatnak objektívnek kellene lennie, nem? Ha a standard egy adott fajtánál azt írja elő, hogy a rövid nyak és a tömött szőrzet nem kívánatos (ez most nem a te példádra vonatkozik, hisz nem is tudom, mi a szeretett fajtád), akkor mégis nem az lenne a helyes, hogy a bíró a standard szerint értékeli a kutyát, nem pedig aszerint, hogy neki az az egyed a hibák ellenére tetszik?

REndesen elkanyarodtunk a témától.

A nagyon prüszkölőnek üzenem, hogy amiket összeírt, azt mind egy-egy egyén követi (ha egyáltalán) el, nem egy szervezet.

Hogy a haver nyer, az emberi tulajdonság, ugyanígy van minden versenyen, ahol nem a stopperóra dönt. A műkorcsolyában sem a legügyesebb nyer, hanem a legismertebb. Ott mégsem köpköd senki, igyekszik felzárkózni. Sajnos nálunk nem az a trendi, hogy azért is megmutatjuk, hogy milyen szép kutyát tudunk tenyészteni, hanem hogy szidjuk a másikat, átrohanunk egy másik szervezetbe és szidjuk az előzőt. Ez nevetséges.

A kiállítás igenis szükséges, különben hol néznénk meg egymás kutyáját és hol mutatnánk be a sajátunkat. Olyan kutyát kell tenyészteni, hogy még a haver se tudjon ráverni.

Ez egy jó kérdés! Elvileg minden fajtának van egy standardja ami az ideállt testesíti meg. Vannak nagyon részletes standardok főleg a német fajtákra. És vannak eléggé elnagyoltak például egy jó-pár angol fajta standardje.

A bírók emberek, szubjektívek. Van olyan bíró akinek ha behoznak egy impozáns szőrköntösű aranyos kutyust akkor beleszeret és egy másik kutya akinek esetleg nincs akkora szőre de a standard szerint korrektebb bizony lehet mégis hátrányba kerül.

Nem tudom más fajtáknál hogy működik de a miénknél bizony eléggé eltérő bírálatok szoktak születni.

Most a világkiállításon a mi osztályunkban egy olyan kutya nyert akinek tényleg gyönyörű színű és hosszúságú baromi impozáns szőre volt, viszont anatómiailag katasztrófa volt. Befelé forduló mancsok hátul tehénállás mozgás közben széthullott a kutya ,laza volt a szalagrendszere is. A mögötte végzett kutyának kevesebb szőre volt de standard szerint neki kellet volna nyernie. Mi ott 4. helyen végeztünk és a mi kutyánk nem volt teljes szőrében. Sajnos vedlés után még nem nőtt ki a teljes bundája.

Fél év múlva a klubkiállításon egy angol bírónál viszont "taroltunk"!!! Nos ő pont egy olyan kutya aki korrekt felépítése mellett igen szép bundával is rendelkezik , mamája világgyőztes volt, szintén egy olyan kutya aki mindenkinek tetszik..

Nagy büszkeség volt mivel bírók kutyáival versenyeztünk és így győztünk! Ezért mondom hogy van esély csak nem szabad feladni.

Hosszúszőrű fajtáknál nem könnyű az anatómiát meglátni jó szem kell hozzá...