Kutya örökbefogadásával kapcsolatban milyen tapasztalataitok vannak?

Nem vagyok (nagyon) paranoid, de most elgondolkoztam, vajon tényleg létezik ez a menhely? El tudom képzelni, hogy netes képekkel házalnak az adományokért, támogatásért, és nincs mögötte se kutya, se telephely, se mentés. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy menhelyen sorbanállás van a kutyákért, és ha a kinézett jószág iránt valóban érdeklődött már valaki, akkor ne ajánlanának fel egy másikat, vagy ne próbálnák minden lehetséges módon tartani a kapcsolatot az érdeklődővel.

Keressetek egy másik menhelyet! Rengeteg örökbefogadásra váró állat van, ne vegye el a kedveteket az, hogy elsőre rossz tapasztalatot gyűjtöttetek be.

Ó, én a csivava fajtamentéssel voltam így. Felajánlottam nekik adományokat, csak érte kellett volna jönni, azt mondták jönnek, persze senki nem jött. Érdeklődtem aztán egy kutyájukról, válaszra sem méltattak, elvégre minek. :D

Én bementem a helyi sintértelepre és elhoztam egy keverék kutyát, na ott például egyáltalán nem kukacoskodtak, meg nem okoskodtak. Én menhelyről pont azért nem akartam hozni, mert ott meg már sokszor átesnek a ló túloldalára, Persze helyes, hogy megszűrik a gazdikat, de azért tényleg túlzás amit néha művelnek bizonyos helyeken. Úgyhogy nekem másik kutyám is gyepiről lesz, csak ott annyi a rizikó, hogy nem mindig tudnak hiteles információkat mondani a kutya jelleméről :D

Sok menhely kicsit másképp működik, mint ahogy kéne.

A környékbeli menhelyek közül pl. (amelyik elég nagynak számít) előadják itt a nagy "mentsünk meg mindenkit" szöveget, holott - belső információkból tudom - a problémás kutyákat vagy az öregeket altatják. Amit ugye tilos, kivéve ha gyógyíthatatlan beteg és fájdalma van...

De olvastam már több érdekes dolgot is erről a menhelyről, mikor több hete utcán volt egy kb. 10 kg-os kutya, mindenkitől félt, kölykei is voltak..a menhely befogta, és a szállítóketrecből kiszabadult, mert szétszedte, aztán a szállító kocsit is, és a rendelőben megtámadt mindenkit, kb. 4 embert, és muszáj volt elaltatni.

Valami hasonló sztori volt, már nem emlékszek, csak arra, hogy többen írták előtte, hogy rettenetesen fél a kutya (ezek az emberek etették őt, de soha nem tudták megfogni)..oké, hogy lehet annyira félős, hogy bevaduljon, de könyörgöm, 4 ember egy 10kg-os kutyát nehogy már ne tudjon lecsillapítani...És szegény kutyát elaltatták, pedig lehet, hogy hamar lett volna gazdája..nem volt se öreg, se olyan típusú...

Gratulálok :) Rendes tőletek, hogy befogadjátok. Mindenképpen vigyétek el dokihoz, hogy lehet-e még ivartalanítani, sajnos rengeteg kölyök van a gyepiken, akik sorra halnak meg :(

(csak egyszer kell egy nagyobb kiadást kiadni, ráadásul most nem is sokat, február van és mindenhol ivartalanítási akció:) )

Ha egyébként szeretnétek még kutyát,akkor érdemes a környékbeli menhelyeken, gyepiken érdeklődni, vagy akár teljesen máshonnan,a mi városunkból pl. a gyepiről rendszeresen az ország másik végébe, vagy Pestre viszik a kutyákat, vagy gazdihoz vagy menhelyre. :)

Egyébként én is mindig tervezem a befogadást, pl első kutyának "leszerződtem" anyámmal egy nagytestű maci kutyában, hogy a menhelyről elhozok egyet, ha lerakom az érettségit. Hát, az év szeptember 1-én jött egy kistestű kutya, az utcán volt, akit nem tudtam ott hagyni, gondoltam, csak addig, amíg a menhely nem viszi el..(fel sem hívtam a menhelyt, 1 hét után a nevemen volt:D), a második kutyának emellé egy törzskönyveset akartam, de bedobtak hozzánk egy kutyát, kölyköt, és nem volt szívem tovább adni:) Harmadiknak pedig menhelyről szerettünk volna elhozni egy német juhászt, mert sajnos a 2. kutyát megmérgezték és nem élte túl; már találkoztunk többször a kutyussal, ha arra jártunk egy kicsit önkénteskedni, de hamarabb jött egy merőben más kutya, szóval újra a sors választott nekünk kutyát:)

És soha nem bántam meg:) De állítólag - ÁLLÍTÓLAG - nekem mindegy lenne, milyen kutya, mert úgy is szeretném:D