Egy kutya évek múlva is felismer?

Van egy történetem, amit Tatám "hagyott rám". Itt, Sarkadon dolgozott a varrodában mint fűtő. A kazánt kezelte. Ide került egy németjuhász keverék kölyök, hogy őrízze a területet. Tatám nagyon szerette a kutyákat, így ő foglalkozott vele csak szinte...ha jól emlékszek talicskában tolta, vagy fürdette is (?). Megszerették egymást. Nappal láncon volt. Tatám elkerült a varrodától, csak Mama maradt ott. Otthagyta így a kutyát is. Jó idő múlva visszament valamiért (nem dolgozni, azt hiszem segíteni valamit elhozni Mamának). Oda akart menni a kutyához. A portás mondta neki, hogy ne menjen oda mert nagyon hamis kutya lett belőle. De tatám odament, és a kutya a mellső 2 lábával átölelte :) Azt hiszem Rudinak hívták a kutyát.

Ha valamennyire szoros a kapcsolatotok, akkor biztosan örömmel fordulna hozzád később is, de azt azért bele kell venni a számításba, hogy ha csak felszínesen ismert és évek múlva egy másik gazdához kötődne szorosabban és akkor találkoztok, akkor ugyan lehet, hogy megismer, de mivel nem kötődtetek annyira szorosan, ezért inkább a jelenlegi gazdájának akar megfelelni, aki ha azt várja tőle, hogy legyen mindenkivel agresszív pl. házőrzéskor, akkor lehet, hogy azt választaná, hogy feléd is agresszív viselkedést mutat. De lehet, hogy ez csak külsőség lenne, ugatás, vicsorgás, aztán komolyabb agresszióba nem menne át. Én ismertem olyan kutyát, aki az ismerősöket is megugatta házörzés közben a kerítés mögül, de benyúlva az ismerősnek meg lehetett simogatni, bár ugyanúgy ugatott tovább.