Kutyát szeretnénk, de a testvéremmel teljesen más az elképzelésünk. Tudnátok fajtában segíteni?

Fontosabb kérdés, hogy a szüleitek milyen kutyával akarnak majd foglalkozni, amikor ti 5-10 év múlva baromira nem fogtok ráérni a suli, kolesz, meló, költözés, meg úgy általában az élet miatt. Velük beszéljetek elsősorban, tőletek senki nem várja el - nem is várhatja -, hogy 15 évre elkötelezzétek magatokat.

Én a helyetekben megelégednék kezdésnek egy nyugis menhelyi keverékkel. Ha nincs vele semmi különösebb célotok, akkor tökéletes partner lesz. Feltéve, hogy vele is foglakoztok rendesen, bent lakhat veletek, és naponta viszitek sétálni. Ezek nélkül nem igazán lehet családi kutyának nevezni a kutyát :) A bordert, labit viszont felejtsétek el, iszonyat foglalkozásigényük van (ami nem csak mozgást takar), és a kutya is meg ti is megszívjátok, ha az nincs kielégítve.

A borderről lebeszélnélek benneteket, mert nem csak a mozgásigénye hatalmas, hanem feladatokra, munkára is szüksége van, hogy agyilag is le legyen kötve. Ha ezt nem kapja meg, akkor csak a gond lesz vele (ásás, szökés, rombolás stb.)

A fajta attól is függ, hogy mit tudnátok ti biztosítani neki. Hol élne például - amik neked tetszenek, tipikus lakáskutyák, persze napi több sétával. Kertben nem tarthatóak. Mennyi időtők lenne rá, séta, nevelés, feladatok, kutyasuli?

Mennyi pénzt szántok rá? Mármint a vételárra?

Családi kutyának jó ötlet lenne egy golden retriever például.

De én első körben azt javaslom, hogy látogassatok el egy vagy több menhelyre is. A keverék kutyák is lehetnek ugyanolyan szépek, ráadásul egyediek. Hálásak, kedvesek. Érdemes körülnézni, hátha beleszerettek egybe, mindketten :)