Kinek ajánlanátok a border collie fajtát? Milyen habitusú embernek? Ajánlanátok valami fórumot, ahol border collie gazdikkal vehetném fel a kapcsolatot?
A történet röviden: van egy 14 éves lányom, aki imádja a kutyákat. Rengeteg időt tölt velük. A helyi menhelyen önkénteskedik. Volt saját kutyánk is, rengeteget foglalkozott vele. Sajnos két hete a kutyánkat el kellett altatni, és hát a gyermekem nagyon nehezen viseli. Lányom már párszor említette, hogy szeretne egy border colliet - utána néztem a fajtának, de inkább eltántorított amit olvastam róla. Viszont látva, hogy mennyire hiányzik neki a régi kutyánk, és mennyire elhivatottan kutyázik, úgy gondoltam, hogy tudna mit kezdeni egy border collieval.
Az az ötletem támadt, hogy karácsonyra meglepném vele, hogy megvesszük neki a kutyát - de előtte szeretném felmérni a terepet, hogy mire vállalkozunk, és eszmecserét folytatni más gazdikkal.
Természetesen nem kiskutya kerülne a fa alá, csak amolyan "ajándékutalvány".
Jó néhány ismerősömnek volt border collieja. Végtelenül intelligens eb. Talán pont ezért igényel mérhetetlen sok törődést és figyelmet. Barátságos, nem az a kifejezett házőrző, bár lehet ebben egyénenként változóak.
Sokáig élnek, és direkt rákérdeztem anno és nem mondták betegesnek. Legalábbis nem jobban, mint egy átlag túltenyésztett jószág.
Én viszont amondó vagyok, hogy lesd meg a Shetlandi juhászkutyát is. Olyannak tűnhet, mint egy pici skót juhász, de teljesen más... Ők még nincsenek annyira széttenyésztve, így több esély van rá, hogy nem lesz idő előtt göthös. Hasonlóan nagyon okos és jámbor, mozgékony kutya, mint a collie, azonban kevésbé felkapott.
Gyereknek bordert én biztos nem vennék. Egy igazi atomrakéta, és terelőkutya mivoltából adódóan csavaros ésszel is rendelkezik, amit nem rest ki is használni. A legendákkal ellentétben nem egy ölbevaló fotelkutya, nem fog egész nap feküdni és szuszókálni; munka kell neki, nem kevés, ráadásul a keményebb fajtából. Ismerősömnek volt borderja; a lánya egész nap foglalkozott vele, tanította, mégis le kellett adniuk vidékre terelni, mert nem bírtak vele...
Munkakutya.
Én is ajánlanám a sheltie-t, szerintem tüneményes egy fajta: pici, elbűvölő személyisége van, könnyen tanítható és mégsem olyan munkamániás, mint a nagyobb juhászkutyák. :)
És úgy gondolod, hogy a gyerek 15 évig rá fog érni kutyázni? Amikor jön az érettségi, egyetem, munka? Vagy vállalod, hogy akkor majd te ellátod helyette, amikor éppen keresztbe állnak a szemei vizsgaidőszakban?
Nem mondom, van olyan gyerek, képes megoldani a kutyázást bármikor, de azért ritka, és amúgy nem is lehet elvárni egy 14 évestől, hogy 15 év felelősséget a nyakába vegyen. Összehasonlításképpen, most volt a tíz éves osztálytalálkozóm, és így 30-hoz közelítve kezdi mindenki megtalálni a helyét, a 70% szakmát is váltott útközben, ennyire nem tudtunk tervezni még 18 évesen se. Szóval előre kell gondolkodni, pláne egy bordernél, mert ha az unatkozni kezd, abban nincs sok köszönet.
Ebből logikusan következik, hogy olyan embernek való, aki imádja a szabadidejét a kutyával tölteni, és nem csak sétálgatni meg játszani akar, hanem lehetőleg szeretné képezni, sportolni vele (hobbiszinten bőven elég), szóval valamit kezdeni is akar vele, nem csak azért kell neki, hogy legyen. Egy bordert le kell kötni, feladat kell neki, különben keres magának :) Ettől eltekintve nem szokott vészes lenni, együttműködő, nem kifejezetten makacs, szóval ha úgy látod, hogy tényleg "kutyás" a gyerek, és hajlandóak vagytok időt-pénzt szánni kutyasulira, agilityre, obedience-re, akármire (csak mert otthon sokkal nehezebb kitalálni, hogy mivel is szórakoztasd a kutyát, bár nyilván nem lehetetlen), akkor egy nyugisabb darabot szerintem meg lehet próbálni.
"Természetesen nem kiskutya kerülne a fa alá, csak amolyan "ajándékutalvány"."
Már kezdtem volna a kiselőadást arról, miért ne akarj most hirtelen karácsonyra kutyát szerezni, de látom, felesleges, örülök :))
És most amúgy lehet, hogy meg leszek lincselve az előzőekért, de véletlenül behatóan ismerem a "menhelyi önkéntes kiscsaj" mentalitást, én is menhelyről szabadultam, úgyhogy tudom, hogy aki oda keveredik, annak 90%-ban van egy egészséges felelősségtudata, tehát később sem fog szarni a kutyája fejére, és lehetősége szerint megadja neki, amire szüksége van. Ráadásul eleve azért csinálja a menhelyezést, mert szeret kutyázni; nem csak hirtelen fellángolásból akar kutyát, hanem tudja, hogy mivel jár, és élvezi, tehát vélhetően ezzel se lesz gond. Sőt, valószínűleg úgy választotta ki a fajtát, hogy találkozott borderekkel vagy keverékekkel, és úgy érzi, passzol (amiben persze tévedhet, de mégis több fogalma lehet róla, mintha sose forgott volna kutyák között).
Persze te ismered a lányod, de a leírtak fényében nem tartom feltétlenül egy katasztrofális ötletnek. Nyilván nem a legbrutálabb munkavonalas alomból kell kiszedni a legpofátlanabb kölyköt, hanem érdemesebb egy nyugis show vonalút keresni, szóval azért én sem azt mondom, hogy "hogyne, border, jó lesz az" :) De csak azért, mert a borderről mindenki azt mondja, hogy nem is kutya, hanem egy örökmozgó ufó, még nem kell rögtön elzárkózni.
egy border nem való átlagos gyereknek ahogy átlagos felnőttnek sem. ha a kislány hajlandó a kutyával foglalkozni (egy bordernek általában nem elegendő a napi séta, aktív munka kell, trükkök, frizbi agility terelés stb.), akkor megoldható, de tényleg nem valók átlag családi kutyának.
megcáfolnám, hogy nem makacsak, mert azok. nyilván egy tapasztalt, hozzáértő gazdával nem fog feltűnni, de el lehet beszélgetni egy-egy bordertulajjal, hogy milyen kis harcai voltak/vannak a kutyával (amit egy igazi borderes nem bán). persze ki lehet fogni abszolút könnyű eseteket is, de ez bármelyik fajtára igaz.
én csak akkor vállalnám be, ha a gyerek abszolút benne van mindenben, ami egy borderrel fog járni és kerestek egy nyugodtabb, "puhább" kiskutyát (vagyis nem egy munkavonalú alom legelvetemültebb kölykét), szeretne vele sportolni, dolgozni is (ez bármi lehet, agility, frizbi, flyball stb.). nekem is ennyi idősen lett borderem (és nem én vagyok az egyetlen), nem mindegyik sült el jól...
Egy ismerősöm vállalt be egy bordert. Legnyugodtabbat az alomból. Szereti,imádja. De azt mondja még egyszer bordert nem. Egy picit megbánta,mert ha egyik nap ki marad a séta vagy csak kevesebbet van a kutyával foglalkozva akkor ás,szökni akar,ugat,rombol. Ha minden nap le van mozgatva akkor meg szinte csak alszik.
Egy időben én is szerettem volna bordert, kikérdeztem. De azt mondta,mint írták itt is,hogy ha nincs célod vele akkor inkább ne legyen.
Vagyis cél pl frizbi,agility,dog dancig,obidence és társai. Ha hobbi szinten is,de vmelyiket kell vele csinálni. 10 éves koráig biztos,utána elvileg vmilyen szinten lassulnak,nyilván ahogy öregednek.
Családi kutyának,hogy napi 1 óra séta,labdázás lócar a bordernek.
Persze én sem beszéllek le róla,neked kell tudnod vagyis ismerned a lányodat,hogy fog vele foglalkozni.
Viszont legyen előtted,én is kicsit bele estem ebbe a csapdába,hogy ha eljön a bulizós idő,mikor a barátokkal való lógás fontos, vagy épp párkapcsolat, érettségi. Akarva akaratlanul háttérbe szorulhat a kutya.
Viszont ha ennek tudatában is bevállaljátok,mert teszem azt míg a lányod alszik,mert hajnalba jött haza a buliból akkor neked is el kell vinned sétálni a kutyát vagy foglalkozni vele. Neked ez nem okoz problémát. Illetve tényleg napi 3 óra mozgást tudtok neki biztosítani,meg feladatokat. Akkor hajrá.
Én meggondolnám!
Sheltie jobb lehet vagy a közép uszkár is,utóbbinak nem hullik a szőre,viszont rendszeres kozmetikát és fésülést igényel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!