Eladjuk egy kitartóbbnak vagy meg lehet még nevelni?

A kutyád most kamaszodik, lázad. Nekem sem tűnik annyira problémásnak és én abban látom a hibát, hogy bár kevés az infó, de a leírtak alapján valószínűleg nem vagy elég következetes és nem tisztel a kutya. Meg kell tanítani arra, mit jelent, ha rászólsz. Az újságot felejtsd el, nem verni kell, de néha egy jól irányzott, határozott pofon nem árt, pláne egy ilyen kutyának. Ha a rászólás vagy a pofon működik, AZONNAL dicséret, jutalomfalat, még akkor is, ha a kettő között egy másodperc a különbség. Hamar rá fog jönni, mit jelent és hogyan kell reagálni. De legyél következetes. Ami azt jelenti, ha valamit szabad, akkor azt MINDIG szabad, ha valamit nem szabad, azt SOSEM szabad. Plusz azt is, hogy mindig ugyanúgy reagálj adott dologra. Meg lehet próbálni még azt is, hogy egy két literes flakonba raksz pár kavicsot. Mikor rászólsz a kutyára, akkor abban a pillanatban a kutya mellé hajítod a flakont és ha jól reagált vagyis visszafogta magát, azonnal dicsérsz. És még egy nagyon fontos. Amikor rászólsz a kutyára, ha haragszol, akkor tényleg haragudj rá és tényleg legyél dühös. Soha ne érezzen belőled a reményvesztettség, a csalódottság, a tehetetlenség! Az érzéseid és a megnyilvánulásaid őszinték, szívből jövőek legyenek, mert ezt a kutya megérzi. Magyarán tanulj meg valóban dühös lenni és valódi dühöt kimutatni, különben a kutya nem fog komolyan venni. És olvasd el ezt a könyvet is: Jan Fennell - Hallgassunk a kutyánkra

*****

A póráz két végén is jó.

Ha ezek után mégis feladod, akkor lehet jobb is lesz elajándékozni. Viszont a leendő gazdival legyél korrekt és közöld vele, miért szeretnél megválni a kutyától, nehogy végül egyik gazdától a másikhoz vándoroljon.

De én azt mondom, egy próbát mindenképpen megér, a kamasz gyerekekkel is nehéz, mégsem dobjuk őket egyből az árvaházba, csak mert nem bírunk velük.

Néhány hasznos cikk még:

[link]

[link]

[link]

[link]

Sok sikert és kitartást kívánok! :)

A kerdesre a valasz: Igen, meg lehet nevelni. Csak epp ti nem tudjatok, hogyan. Es az, hogy megtudjatok, csak rajtatok mulik.

Ha a tanitasara nincs penzetek es energiatok (kutyasuli), akkor adjatok oda felelossegteljes gazdiknak. Nincs olyan kutya, amelyiket ne lehetne megnevelni.

Nem nyafogás. :) Egy kutyával foglalkozni kell. Ha azt akarod, hogy szót fogadjon, főleg. Nekünk labradorunk van, szintén kan, és úgyszintén nehezen bír(t)unk Vele. A kanok eleve kicsit szétszórtabbak, mint a szukák, a szukák precízebbek, könnyebben taníthatók. Persze egy labrador teljesen más, mint egy német juhász, de szerintem minden kutya tanítható. A miénk bent van, most panelban lakunk, nemsokára költözünk kertes házba. Persze azt ki kell kötnöm, hogy ha a kutya meg van láncolva, kennelbe van bezárva, úgy a kutya tartása teljesen értelmét veszti. El kell dönteni: vagy kert, vagy kutya. Minden esetre: Buksit mikor elhoztuk, egyszer kakilt be, viszont rendszeresen bepisilt. Utána mindig kikapott, az orrát belenyomtuk, megkérdeztük tőle, hogy az ott micsoda, stb., stb., de semmi sem volt hatásosabb, mint hogy mikor pisilt, felkaptuk, és kivittük. 1 perc alatt felfogta, hogy miről is van szó. Tehát utólag nem érdemes számon kérni a kutyát, mert azt se tudja, miről van szó. Persze, hallja a hangon, és biztosan érzi is, hogy rosszat csinált, de nem érti. Buksi nálunk is szétrágott sok mindent, ez 1 éves korára elmúlt. Volt, hogy egy PDA volt az áldozat. :) A kutyasuli pedig nem reménytelen, ha Pesten laktok, mindenképp ajánlom a csepelit. Verni semmiképp nem szabad, nálatok alapvetően szerintem a szófogadással van probléma, amit rendszeres kutyaiskola-látogatással, ÉS gyakorlással nagyon jól ki lehet fejleszteni, 1-2 hónap alatt. Javaslom az "erős" hangnemet, az újságot pedig felejtsétek el, érdemes inkább a nyakuknál (fent) a bőrt, vagy a nyakörvet megfogni, és kicsit (esetleg nagyon) megrángatni. Pórázzal mindenképp gyakoroljatok, és ha nem engedelmeskedik, azzal is meg lehet rángatni! Vezényszavak: ül, fekszik, lábhoz, hozzám, marad, ezeket nem árt tudnia. Tálfelborításnál büntessétek meg, rakjátok neki vissza az üreset, és csak akkor adjatok neki, ha már jelez. Olyan pedig nincs, hogy neki nem tetszik valami, mutasd meg neki, hogy te vagy az úr a háznál. És még valami: Ha valamit semmiképp nem hagy békén, azt egyszerűen vegyétek el tőle, vagy pl. Buksinál jól bevált technika, hogy odajön megszaglászni, és hirtelen megmozgatom (felé) az adott tárgyat, ez egy csöppnyi félelmet kelt benne. :) Ezek az én tanácsaim, remélem, hasznodra válik majd. FEL A FEJJEL! :)

Ui.: Jártatok már kutyasuliban?