Puli, mudi és sheltie gazdik! Mesélnétek a kutyá (i) tokról?

nekem volt egyszer egy pulim. alapjában véve nagyon szerettem, mert nagyon jó kis kutya volt. igazi egyéniség, noha nagyon makacs, de egyébként hűséges kis lény volt. én úgy alakítottam a szőrét hogy igazi zsinóros legyen, majdnem földig értek a zsinórjai. fajtatiszta kutya volt természetesen, de egy közeli tanyáról kaptam ajándékba, mivel jómagam is állattartással foglalkozom, kellett a pásztorkutya. kicsi korától kezdve tanítottam, így szerencsére könnyen beletanult a dolgokba. fiatal éveiben kissé szeleburdi mindig jövős-menős kutya volt, sokszor kellett szólongatni, hogy álljon meg, ne tereljen állandóan ha nem szükséges. aztán ahogy öregedett egyre okosabb nyugodtabb lett, a vége felé már intésekből is értette a dolgokat. egészségügyileg teljesen rendben volt egész életében. mindig kint lakott az udvaron, legjobban a szalma vagy a csutka bála alatt szeretett feküdni, itt kialakított magának mindig egy kis vackot, ott töltötte a téli hideg éjszakákat. jó jelző kutya volt, az idegen embert ugatta egy pár percig, de ahogy megjelentem, mindig elhallgatott, onnantól már barátkozó volt az illetővel. nagyon szerette a házi kosztot, de mellette száraztápot is evett alkalmanként. 17 éves korában halt meg, öregségében. semmi baja nem volt szerencsére, csak a lábai lettek rozogák kicsit az utolsó éveiben. olyankor már nem terelt, csak annyi volt a napi programja, hogy szétnézett az állatok között, körbement a karámokon ólakon, utána lepihent mindig és aludt végig. amikor idősebb lett lett hozva utódja is, egy kölyök sinka. soha nem civakodtak, szerintem megértette a kis öreg pulim, hogy ő már nem bírja annyira, és nekem szükségem van a gyors kutyára, így nem bántotta az újoncot. szerettem nagyon, bár azóta nem volt pulim, most 4 sinkám van.

Ázik a plafonunk és a puli keverék kutyám elkezdte a vizes csempét nyalni, rájött, hogy az frissebb, mint amit tálba rakok ki mindennap. Logikusan gondolkodik, okos. Lehet vele játszani, birkózni, gyűrni, csinálhatok vele bármit, hagyja magát, nagyon szeret minket. Amikor kimegyünk, a másik kutyát szokta terelgetni. Pláne ha rászólok a másikra, hogy álljon meg, és nem hallgat rám, akkor ő utánaszalad és megfogja. Segít nekem kordában tartani a másik kutyát. Védelmező is, kint morog az idegenekre és ugat, de amikor odamegyek mellé mindenkivel barátságos. Abszolút meg lehet benne bízni. Amikor haza érkezünk őrült módon rohangál, majd kicsattan, annyira örül nekünk, és viccesen produkálja magát amikor jókedvű. Az utcán néha lapos kúszásban, óvatosan megy, azt mások meg szokták mosolyogni. A galambokat is amikor meg akarja fogni, először lopakodik és úgy fut neki. Otthon az ágyba is fel szokott jönni és ott is így kúszik. Szereti a szőrös plédet, takarót, azon fetreng a hátán, néha egyedül is. Kint a füvön is néha fetreng a hátán amikor jókedvű. Nagyon aranyos mindig.