Kutyaneveléssel, kutya viselkedésével kapcsolatos kérdéseimre válaszol valaki?
Mindig volt kutyám, több is, de most van az első igazán sajátom, egy kan mudi, pár hete múlt egy éves.
Érdekes kutya ő, van, amiben nagyon szófogadó és hajlik a közreműködésre (sétánál MINDIG jön, mikor szólok - ha néha elkapja a láz, hogy macskát üldöz (nem a macska miatt, hanem mert előjön az üldözési ösztöne), elég egy szó, és már ott van mellettem, az 1 év alatt, mióta velem van, egyetlen egyszer sem volt olyan, hogy nem jött, vagy, ha nyitva a kapu, eszébe sem jut kimenni, megszökni).
De vannak gondok... amik majdnem annyira problémásak, mintha nem jönne be hívásra és kinyírna minden macskát (a macskákat amúgy imádja, jó értelemben :))...
Eleinte volt gond az is, hogy sétánál minden kutyát megugatott (ha látja őket az utcán, még most is), ami a kapu mögött állt (és nem látta, csak hallotta, érezte), odarohant acsarkodni, de erről leszokott. De maradt az, hogyha utcán látja, akkor jól megugatja. Ez egyébként tart öt percig, ha közel engedjük őket, sosem támad, csak ugat, aztán abbahagyja és érdeklődni kezd, játszana. Illetve, a szomszédomban van egy jó nagy német vizsla, jámbor és kedves állat, és ha szabadon van a kettő együtt, akkor jófejek egymással, de ha már egy fal választja el őket, akkor mindkettő teljesen bekattan... És akkor itt jön az is, hogy az én kutyám pórázon iszonyúan húz. Ez a legnagyobb gond vele. Igazából ahogy megvettem őt, szoktatgattam a nyakörvhöz, pórázhoz, amit lassan fogadott csak el, és még nagyobb gond volt a városi zajok, a forgalom elfogadása, bár ez nyilvánvaló egy kiskutyánál. Pár hónaposan, mivel még elég kisméretű volt, nem húzott, nem volt semmi gond. De most, hogy már a felnőttek útjára lépett (mondjuk most se nagy, bár a mudik körében szerintem picit megtermettebb, erősebb, izmosabb), megbolondul a sétánál. Ha még az udvarunkban vagyunk és rajta a póráz, tudja, mi a helyzet és pörög-forog, húz a kapuhoz, UGAT, de észveszejtően. Ha elhagytuk a házunkat és mentünk már jónéhány métert, ugatugatugat csak úgy a vakvilágba. Persze, mert boldog (és bolond), hogy séta van. Elég aktív kutya, de napközben sokat van kint az udvaron, ami elég nagy tér szerencsére, rója a köröket, játszik a másik kutyával, kifárad. És még így is ezt csinálja...
Próbáltam már azt, hogy mindig irányt változtatok, amikor elkezd húzni, de nem csinálhatom ezt órákig... mert semmi haszna nincs. Körülbelül helyben foroghatnánk, mert mindig elöl van... Érdekes egyébként az is, hogyha nincs rajta póráz és behívom, mögém megy és ott jön, amíg azt nem mondom, hogy mehetsz. Amikor kaját adok neki, nem kezd el egyből zabálni (igen, ez is kicsit probléma, vagyis mindjárt leírom ezt is), hanem várja, hogy mondjam, egyen. Tudja, mi az a nem, tudja, hogy mi a helyedre. Csak a húzás...
A kajával meg az a gond, vagyis az a kérdésem inkább, hogy gond-e, ha nagyon habzsoló? Majd megfullad néha, úgy habzsol. Volt rá példa még kisebb korában, hogy megetettem, majd elmentünk sétálni, és egész darabban hányta ki a kutyakaját... Azóta ilyen nem volt, a fogai is erősebbek, de jó dolog ez? Vagy tegyek ellene valamit? Gondolom, nem sokat lehet tenni, nem rághatom pépese helyette a tápot...
Kiképzőhöz most se időm, se pénzem nem lenne járni. A nyáron volt tervezve, de mindig elmaradt sajnos. Pedig bizonyára nekem mindenképp lenne mit tanulnom, mert bár alapvetően ismerem a kutyák és az állatok viselkedését (sokat olvastam róluk, egyébként pedig állatgazdálkodó családom van), vannak hiányosságaim, mint látható.
Sajnos, ami kutyás könyveket olvastam (volt egy pár...), meg cikkeket a neten, egyik sem tér ki elég alaposan a húzós problémára... pedig ez egy általános gond szerintem a kutyanevelésnél.
Mit tegyek? Esetleg vigyem naponta több, de rövidebb sétára, hogy gyakoroljuk a pórázon levést, a szomszéd kutya látványát? Egyébként, ha olyanja van a kutyámnak, nem is figyel oda a vizslára, akárhogy ugat, bár ez ritka.
Meg az is gond lehet, hogy annyira én se szeretem a pórázt. Kezdettől fogva, ha csak lehetett (nagy tereknél, parkoknál, vagy ha nincs forgalom egy adott helyen, erdőben, stb.), levettem róla a pórázt.
Az acsarkodásra/ugatásra a szocializációval kiemelten foglalkozó kutyaiskolák tudnak foglalkozni. ("sok" kutya kell hozzá felügyelettel, ez a kutyaiskolában adott)
A habzsolásra azt szokták mondani, hogy a tányér helyett a kőre kell szórni a száraz tápot, onnan lassabban tudja felszedni. (Az enyém kipakolja a tányérból és a földről eszi)
A húzásra 3 megoldást szoktak ajánlani:
A pofahám (halty)
Ha megfeszül a póráz azonnal fordulj meg (ez nem működik akkor, ha a kutya a húzást élvezi, mint az enyém)
Ha húz belerántasz a pórázba, ezzel figyelmeztetve a kutyát
A Wikipédia Kutya cikke sok könyvre hivatkozik. Azokat érdemes a könyvtárban keresni.
A földre szórás jó ötlet, köszi. :)
Akkor a húzásra tulajdonképpen nem sok megoldás van. A hámot nem szeretném, a további kettőt pedig próbáltam már, utóbbinál inkább rossz eredményt véltem felfedezni...
Nem is tudtam, hogy van a wikipédiának ilyen része.
Igen, ezért szoktunk sétálni, futni együtt.
Arra nincs időm, hogy utazgassak vele a kutyasuliba. Egyébként szerencsére van rá időm, máshogy nem is vállaltam volna be saját kutyát. Aztán ott a pénz...
Amint tudunk, fogunk menni szakemberhez. Főleg, mivel nem sokára a fővárosban fogok élni, és ott jó lesz, ha tudunk rendesen közlekedni...
Egyébként tudsz ajánlani jó kutyaiskolát, kiképzőt Szeged vagy Budapest környékén?
Jól írod a végén, ezek eléggé standard problémák, pláne egy muditól nem túl meglepő, hogy ugat :-)
Kutyasuli szerintem is erősen ajánlott, mert tudnak újat mutatni. Nem azért, mert olyan extra "rossz" a kutyád viselkedése, hanem mert neki ez egy nagyon jó heti program lenne. A kertben rohangászás, játék másik kutyával smafu. Agyilag is kéne fárasztani.
Egyébként ősszel-télen jobb sulizni, mint nyáron, mert kánikulában nem lehet dolgozni, szóval hajrá :-)
Habzsolásra vannak ilyen fura dudoros tálak, de ha valami nehezebb akadályt teszel a tálba, hogy körülötte kelljen lavírozni a tápok felszedéséhez, az is jó. Vagy egy ilyenben adni az egyik étkezést:
(olcsó változat kiluggatott pet palack)
És NE vidd etetés után sétálni. Akkor se lenne jó ötlet, ha nem habzsolna.
Húzásra rengeteg videó van fent youtube-on, érdemes rákeresni (angolul). Nyilván nem mind használható, de biztos találsz közöttük olyat, ami nektek megfelelő. A halti egyébként nem rossz találmány, illetve vannak elöl akasztós hámok, amik állítólag nagyon jók, ha húzna a kutyám, tuti kipróbálnék egyet.
DE az alapok megtanulása segédeszközökkel vagy anélkül is fontos. Mivel kert van, megteheted, hogy csak akkor mentek egy lépést is, ha nyugodtan, normálisan viselkedik a kutya. Ez türelemjáték, de szerintem hatékonyabb, mint a jojózás. Tehát már amikor veszed a pórázt, elkezdődik a "tréning". Felveszed -> bepörög -> visszarakod. Felveszed -> nyugodt marad -> rácsatolod a nyakörvre -> bepörög -> leveszed, visszarakod. Gondolom, érthető a logika. Már a kapuhoz sem szabad húzva menni, mert onnan csak rosszabb lesz. Ha már -nyugiban- kiléptetek a kapun, és kint kezd el gizdáskodni, akkor minimum megállsz, és csendben megvárod, míg az agyához kap, vagy szintén csendben, nyugodtan, de határozottan vissza a kertbe, és nincs séta. Később lehet újra próbálkozni.
Oké, hogy sétálsz meg futsz vele, de mivel terheled? :D A mudit nem elég fizikailag kifárasztani, iszonyú intelligens kutya, az agyával is kezdeni kell valamit. Engedelmes feladatok, trükktanulás, klikkerezés, valami. Az ideális persze a sport lenne neki, például az agility, de szerintem bármi másban is benne lenne.
Budapesten van egy pár jó suli, de azért itt is elég nagyok a távolságok, szóval ha megmondod, hogy konkrétan merre, akkor talán tudok jót mondani :)
Klikkerrel szoktam vele néha foglalkozni. Csak mondjuk én annyira nem vagyok híve a trükköknek, legalábbis a legtöbbnek nem.
Körülbelül 20-30 percet szoktam vele így foglalkozni alkalmanként, mert ennyi idő után megunja és más kezdi érdekelni, ugyanez van az apportírozással is. Bár ez ugye normális. :D
Nem rögvest vittem sétálni, hanem reggel megetettem és jóval, órákkal később... Most már csak egyszer etetem egy nap, mégpedig reggel. Utána kiviszem sétálni (mert aludni bent alszik) egészségügyi szempontból. Szerencsére azóta tényleg nem történt ilyen és az ürüléke is normális (mondjuk az mindig az volt). Nem habzsol olyan durván, viszonylag megrágja, ami a szájába kerül, csak na... na meg az a hang, amit közben kiad... :D Mivel reggel adok neki enni, ami nálam hétköznap 6-7 órát jelent, felkelti a szomszédot is. :D
Elgondolkodtam a hámon, de az hogyan működik? Milyen mechanizmussal gátolja a kutyát a húzásban? Erősebben rátart a kutyára, mint a sima nyakörv? Nem túl erőszakos ez így? Az lenne jó, ha felfogná, megértené, hogy ne húzzon, ne pedig kikerülje a dolgot fizikailag. Bár lassan én már minden megoldást kipróbálnék.
Nagyon köszönöm a pórázos menetet is, ez nekem még nem jutott eszembe, ki fogom próbálni. De ez tényleg hatalmas türelemjáték lesz, mert ahogy rákerül a póráz, nem lehet bírni vele... Ha eltelik már 30 perc pórázon, addigra lenyugszik és kezes bárány, csak az elején döcögős...
Soha ne várd meg, amíg a kutya megunja a játékos vagy a tanulást, csak leépíted vele a lelkesedését. Ahogy látod, hogy kezd fáradni, nagy dicséret és vége.
Inkább este etesd, az természetesebb a kutyának. Végtére is a természetben sem látsz olyat, hogy reggel ásít a ragadozó, és már ugrik bele a nyúl a szájába. Meg kell érte dolgozni. Sokkal lelkesebb lesz, ha nem tele hassal áll neki a napnak, és talán a habzsolásán is segíteni fog, ha lefárasztod előtte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!