Mi a véleményetek a sárga szalagról? Kinek kell kihez alkalmazkodni? Főleg, ha agresszív a kutya. A szájkosár nem nélkülözhető szerintem.

Ezzel kapcsolatban két dolog:

#1: A gazdi a felelős a kutya minden cselekedetéért, akármilyen szalagot rak is rá

#2: A Gazdája engedélye nélkül nem kezdjük el btatni más állatát.

Az elsőnek igaza van.

1. A gazda a felelős.

2. az emberek 99,9% nem tudja mit jelent a sárga szalag.

3. Szájkosár kell!

4. Volt már rá példa,hogy azzal a lendülettel fújtam le paprika sprayvel a gazdit és az ebet is,mikor az nem volt hajlandó visszafogni az agresszív rotiját. (Persze ez Kolumbiában történt,30+ éve. Nem idehaza! :) )

A sárga szalag nem csak agresszivitást jelezhet, hanem ezer más dolgot, bár tényleg kevesen tudják, mit jelent, főleg a nem-kutyások közül. A neveletlen anyukák ugyanúgy ráuszítják a gyerekeiket a kutyámra, bármekkora masni van rajta.

A gazda a felelős a kutyája viselkedéséért, de egy utópisztikus, érett, felnőtt gondolkodású kutyás társadalomban a sárga szalagnak igenis lenne haszna. Nem gondolom, hogy egy pl. félelmi agresszióval küzdő kutyát életfogytiglani szájkosárviselésre vagy magányos, más kutyáktól elszigetelt életre kéne ítélni, hanem a megoldás az lenne, hogy más kutyák közé visszük, kontrollált körülmények között, mert csak így lehet a problémáit orvosolni. Erre való a figyelmeztető jelzés, hogy a többi gazda is észnél legyen.

Ez a szalagos kutya gazdája részéről inkább segítség, figyelmesség a többiek felé, mint elvárás, azt hiszem: a szalag figyelmezteti azokat a kutyásokat, akiknek szintén beteg, öreg, félős vagy agresszív kutyájuk van, hogy nem ez az ideális játszótárs számukra, hanem jobb, ha odébb mennek. Ha nem lenne szalag, több esély lenne balesetekre.

#4 jól kifejtette. A neveletlen anyuka jó kifejezés. Egyben mutatja is, hogy bármiféle jelzést automatikusan felülír az érzelmi irányítottság-butaság, az ezekből adódó hibás helyzetfelismerés.

A "nem mer harapni" faktort meg egy idegen kutyánál honnan tudod? Van, akinek több tapasztalata van és/vagy jobban tud olvasni a testbeszédből, komplexen fel tudja mérni a szituáció veszélyességi fokát, más, aki ebben nem jó, simán elszenvedhet harapást. Vannak jegyek, amikből látható, hogy egy eb hamis, de ezek nem (csak) kőbe vésett, egzakt jelek, sokmindentől függ a kimenetel. Valljuk be: az átlagember képességei az ilyen összetettségű helyes értékelést messze alulmúlják. Az egyszerű anyuka meg akkor szaporodjon, ha nem egy mesevilág számára - így az utódja számára is - a világ, hanem bizony egy heterogén, veszélyeket is tartalmazó világban létezik: él a gyanúperrel, hogy nem minden eb gyerekközpontú genetikájú és családra/családban nevelt.

A gazdi meg - jobb esetben - bármikor tudja, hogy az milyen ugatás vagy mire mit lép a kutyája, _a másik fél viszont nem_. A probléma gyökerét inkább lehetne a résztvevők intelligenciahányadosánál megfogni, mintsem szalagoknál, ugyanis ha nem éri fel ésszel, akkor se szalagot nem rak, se nem figyelmeztet, de még simán engedi kóborolni is közterületen a harapós állatját - amik élvezik a szabadságot, aztán hajtják a népet, terelőkutyát játszva. Itt is szóbakerül a lemozgatás kérdése, ugye... Néphagyomány a magyaroknál, hogy magasról tesznek a kutya mozgásigényére. Amiben ezeknek állatoknak teljesen igazuk van, mi, emberek felejtettünk el eleget mozogn, nem ők akarnak sokat! Aztán persze, hogy mindenféle pótcselekményekbe ölődik a felgyülemlett energia és ösztön: csaholás, ugatás, "agresszivitás". Ezeket kellene átlátni.

"Magyarán szólva,ha ilyen van egy kutyán,akkor hagyjuk békén olyan értelemben,hogy ne provokáljuk,ne próbáljuk megsimogatni a mellékhatások elkerülése végett.."

Nem! Amit itt leírtál, minden kutyára érvényes, ne provokáld, ne akard megsimogatni!

A sárga szalag, ahogy a cikkben leírták, azt jelenti, hogy hagyj neki nagyobb teret, adj neki teret és időt, hogy ki tudjon kerülni téged.

Mondok példát. Ha szembe jön veled sárga szalagos kutya a járdán, akkor lassíts, kicsit húzódj félre, ne akarj mindenképp a kutyával kommunikálni, engedd, hogy ő kikerülhessen téged.

Na, még az anyukákhoz annyit, hogy engem rettenetesen irritál, amikor az anyuka azt mondja, hogy ne nyúlj hozzá, mert megharap, pláne, hogy ne nyúlj hozzá, mert piszkos leszel, és ezt nem csak egy utcán szembejövő kutyára mondja, hanem bármilyen állatra, amivel a gyerekben megalapoz(hat) egy állatokat nem tisztelő magatartás. De ugyanígy azt is utálom, amikor egyrészt annyira felelőtlen a saját gyerekével, másrészt annyira tiszteletlen a más tulajdonával szemben, hogy hagyja, hogy a gyerek a kutyát fogdossa.

Eszébe sem jut, hogy az a kutya nem köztulajdon (mondjuk ez sok felnőttnek sem, akinek ha ingere van rá, akkor gátlástalanul megsimogatja más kutyáját, játszani kezd vele, stb) Kíváncsi lennék, mit reagálna, ha mondjuk én azt mondom az én gyerekemnek, hogy nyugodtan játszhat az ő gyereke játékaival, vagy maszatos kézzel nyugodtan megsimogathatja az ő gyerekét.

Szóval a kutya az egy ember magántulajdona. Az idegen, se felnőtt, se gyerek, ne simogassa, ne provokálja, ne etesse, ne nevelje. Bármit akar tőle, azt a gazdájával beszélje meg.