Létezik olyan kutya, ami jól elvan egy kb 18002m telken és nem kell sétálni vele?

Idős emberek mellé NE vegyél nagytestű kutyát! Főleg ha nem tudjátok rászánni az időt-energiát a megfelelő szocializációra és fárasztásra, legalább míg fiatal a kutya.

Az utcánkban egy idős néninek a gyerekei vettek egy fiatal német juhászt, miután betörtek hozzá. A kutya másfél évesen a menhelyen landolt, miután széles jókedvében, játékból véletlenül fellökte a nénit és eltört a combja.

Az, hogy egy kutya életben marad séta nélkül, nem jelenti azt, hogy jól is érzi magát. Ha pedig rosszul érzi magát, az viselkedésproblémákhoz, mogorvasághoz, félelemhez, agresszióhoz vezet, amit persze azok fognak a saját bőrükön tapasztalni, akik vele élnek, vagyis a szüleid.

"ilyen körülmények közé nem ad ki kutyát.Teljesen megdöbbentem,hiszen rendesen etetném megvennék neki mindent ami kelhet. Hozzá szoktatnám a pórázhoz is ,de minden nap nem tudok órákat sétálni vele."

Az a nagy büdös krumplis tészta, hogy nem véletlenül nem szeretnek a menhelyek "őrzésre" kiadni kutyát.

- Sajnos egy kutyának sokkal több foglalkozásra van szüksége, mint a leírásod alapján te meg a szüleid nyújtani tudtok.

- Mindegy, hogy mekkora a telek, a séta a kutyának nem csak fizikai, hanem MENTÁLIS szükséglet is: új élmények, találkozás más kutyákkal, más emberekkel, stb. Ha nem tudsz napi 1-2 órát rászánni a sétára (és akkor még játékról, tanításról nem beszéltünk), inkább ne legyen kutyád.

- Aki be akar menni a házba, az elintézi a kutyát. Lemérgezi, leüti stb.

- A qrva sok idő, amíg egy kölyökből használható "őrkutya" lesz. Legalább 2-3 év, amire fizikailag és szellemileg is megérik annyira, hogy bármit is őrizzen. Addig mit csináltok?

- Egy ilyen kölyök felnevelése hatalmas felelősség: ha elcseszed a szocializációját (ez az, amikor a kutya a világgal ismerkedik: más kutyákkal, emberekkel, szituációkkal stb.) vagy a nevelését (nem hallgat a család minden tagjára) könnyen agresszívvá válhat. Az pedig nem cuki, ha a kutya a 6 éves Petikétől "védi meg" a szüleidet harapás által.

Nagynéném 70 éves, egyedül él, a férje 5 évvel ezelőtt halt meg, egy egész panzió szakad a nyakába. Sok a betörés feléjük, valamiért a tolvajok még mindig azt feltételezik, hogy aki panzióztat, az gazdag (holott annyi a panzió, hogy lasszóval kell fogni a vendéget). Hozzá is többször mentek már be. Ami neki bevált:

+ riasztó

+ rácsozott ablakok a földszinten

+ automatikusan felkapcsolódó villanyok a ház körül.

"Idős szüleim mellé kell."

Messze nem biztos, hogy kell. Olyan környéken lakok, ahol sok az idős ember. Három(!) olyan idős emberről tudok, aki rendesen foglalkozik a kutyájával: séta, játék, tanítás. De ők is csak azért, mert ha már elvállalták, akkor felelősek érte, de nekik is többször nyűg, mint öröm a kutya.

Kérdező, ez már szuper ötlet :)

Örülök, hogy megfogadtad a tapasztaltak tanácsait :)

Kevés az ilyen ember :(

Ebben a tervben így első olvasásra nem találok hibát.

Valószínűleg egy jó jelző, éber kiskutya is fokozná a biztonságérzetüket, nekem legalábbis mindig jólesik, ha van kihez szólni, van ki "vigyáz rám", amikor egyedül vagyok itthon.

És egy középkorú, higgadt kutyával biztos, hogy ezerszer jobban kijönnének a szüleid, mint egy csöpögős, rágós, kajla kölyökkel.