Ha meghal a kutyusom, hogy lépjek rajta túl?

Ne add neki a régi kutyus nevét, az csak feltépné a sebeket.

Kétféleképpen lehet eljárni egy ilyen helyzetben:

- Nem szerzel másik állatot, s bízol abban, hogy idővel egyre kevésbé fog fájni a hiánya.

- Szerzel egy új kutyust, s ő segít elnyomni a fájdalmat magadban, sok szép új élménnyel gazdagodtok és kitölti az életedben maradt ürességet.

De amire figyelj az a fentebb elmondott. Ne az előző kutyushoz hasonlítsd, ne úgy kezeld, hogy ő az elhunyt kis társad. Ő egy új lélek, egy új személyiség, ennek rendje és módja szerint kell hozzáállnod. S hidd el, el fogja mulasztani a legnagyobb fájdalmadat is.

ugyan kutyám még nem volt, de macskám igen, talán segíthetek. ne vegyél/fogadj örökbe olyat aki nagyon hasonlít rá!! ha rám hallgatsz

ha sikerült kicsit túllépni, akkor ugyanolyan fajtát vehetsz, de legalább a színe ne legyen olyan ha lehet. a neve se legyen ugyanaz. őt már sajnos nem fogod visszahozni, próbáld lezárni magadban azt a korszakot és boldogan visszagondolni rá. az új kutyust meg hasonlítgasd az előzőhöz. egy teljesen úgy személyiség, biztos van amiben ügyesebb lesz vagy éppen bénább mint az előző.de ő is ugyanolyan szeretetre méltó lesz, csak ne hasonlítgasd őket

annak örülj, hogyha szép élete volt a kutyádnak, legyen az bármilyen hosszú. ha boldogan élt akkor ? ne szomorkodj

Szerintem szerezz egy másikat :)

Elhiszem hogy rossz lehet,de azt is tudom,hogy nincs az a kutya,amelyik ne lehetne szerethető..

Új kutya,új élmények,új gazdi-kutya kapcsolat...

Nem kell félni az új dolgoktól,a régiekre pedig szép emlékként jó visszagondolni.

Válassz egy másik nevet,és egy olyan kutyát,amelyik megtetszik,szerintem idővel minden rendben lesz :)

Kitartást és sok boldogságot az új kutyushoz ;)

Balesetben múlt ki szegényke, vagy már nagyon öreg volt?

Én kívülállóként biztosan egy másik kutyát szereznék, és tiszta lappal kezdenék vele. Nem méricskélném a korábbihoz, hanem a kívánalmaimhoz nevelném, idomítanám, tanítanám.

És szeretném.

Nekem másfél éve halt meg a kutyám és én egy abszolút más fajtát választottam utána, hogy véletlenül se essek bele abba a hibába, hogy összehasonlítgatom a régivel. Érdekes módon viszont az új kiskutyának is hasonló szokásai vannak, mint az előzőnek voltak és azzal szoktam viccelődni, hogy biztosan reinkarnálódott. Persze tudom, hogy nagyon sok függ a neveléstől és a környezettől, de érdekes módon sok, nem tanult dolgot viszont látok a kicsiben is.

Nekem jót tett, hogy 2 hónappal az előző halála után hoztam az új kutyát, de sok embernek szüksége van időre, hogy újra kutyás legyen. Ezt neked kell érezned, tanácsot kívülálló nem nagyon tud adni.

Ne szomorkodj, a kutyád se tette soha. Ő arra tette fel az életét, hogy neked örömöt okozzon.

Kicsit szedd össze magad (igen, könnyen mondom) és fogadj örökbe egy másikat