Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Kutya támadás mit lehet csinálni?

Kutya támadás mit lehet csinálni?

Figyelt kérdés
Kutyámat sétáltamat pórázon mikor az egyik kertes házból a nyitott kapun kiszaladt egy hatalmas kaukázusi neki az enyémnek, és hasba harapta a gazdája a annyit sem mondott hogy bocsi! az lenen a kérdésem, hogy ilyenkor fel lehet jelenteni? vagy mit lehetne csinálni, mert meg vizsgáltam és nem vérzik sehol azaz nem lett komolyabb baja a kutyának de szegény össze vizelte magát :( és én is elsírtam magam olyan sokk ért minket úgy tudom a rendőrség sajnos nem csinál addig semmit míg nem folyik vér..

2015. ápr. 25. 16:01
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:
100%

*** A) Ha valaki „az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott”, akkor, kétféle okból, és ennek megfelelően kétféle hatóságtól kaphat – megszabott mértékű – pénzbírságot. (Egy esetért, természetesen, csak egyet; azaz csak az egyik okból, és csak az egyik hatóságtól.)

- Az állatvédelmi törvény megszegéséért, mint állatvédelmi bírságot, az állatvédelmi hatóságtól kaphat, ami alapesetben a helyi jegyző és a Járási Hivatal, egyenrangúan. (Van ahol több településnek közös jegyzősége van, régebben körjegyzőségnek nevezték, már Közös Önkormányzati Hivatal a neve.)

- Másik lehetőség, ugyanezért, szabálysértési bírság kiszabása, amit a Járási Hivatal szabhat ki.

- A bírság mértéke 90-ezer forint; állatvédelmi- és szabálysértési bírságként is. (A bírság alapösszege 15-ezer forint, és ezért a cselekményért 6-szoros szorzóval kell számolni.)


*** B) Ha a kutya, közterületen, más kutyának, legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz, akkor a Járási Hivatal az illetékes. (A jegyző, ha ilyenről értesül, akkor nem intézkedhet a vétkes kutya gazdája felé, viszont köteles az esetről a járási állat-egészségügyi hatóságot írásban értesíteni.)


„41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

17/C. § (1) Amennyiben a települési, fővárosban a kerület önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot.”


(Ez a hatóság pedig:

„2012. évi II. törvény

38. § (1) Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal).

(2) Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el.

(3) Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.)”


Visszatérve a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

„4. számú melléklet:

Az eb által okozott sérülés

e) közterületen, kutyának, 8 napon túl gyógyuló:

a járási állat-egészségügyi hatóság az ebtartót

- írásos figyelmeztetésben részesítheti,

- az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.

h) közterületen, kutyának, súlyos:

a járási állat-egészségügyi hatóság az ebtartót

- írásos figyelmeztetésben részesítheti,

- az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

- az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti,

- elrendelheti az eb ivartalanítását.

m) közterületen, kutyának, maradandó:

- az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

- az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

- az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti,

- elrendelheti az eb ivartalanítását.

s) közterületen, kutyának, halálos:

- az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

- az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

- az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti,

- elrendelheti az eb ivartalanítását,

- az ebet veszélyesnek minősítheti.”


*** C) Lehetőség van polgári peres úton vagyoni, illetve nem vagyoni kár megállapítását kérni.


A pénzbírság elég kemény – és lehet, hogy szabtak már ki -, de nem hallottam róla, és ilyenekkel foglalkozó fórumokon sem volt még senki, aki tudott volna ilyenről. Mindenesetre, közel sem minden esetben alkalmazzák.

A falunkban, ahol az egyik család kutyái szinte állandó szökésben vannak, láttam már traffipaxos autóból kiszállni akaró rendőrt, aki gyorsan magára csapta az ajtót, mikor ezek a kutyák felé futva dühösen „rászóltak”. Önkormányzati képviselő lánya is sikítozott már az utcán, mikor tolta a babakocsit, és a kutyák meg akarták nézni a gyerekét. A negyedévente megjelenő falusi híradóban is írt már cikket a polgármester, hogy azért mégsem járja, hogy egyesek elengedik a kutyáikat, és gyakran kell a drága homokot cserélni a játszótéren, mert belecsinálnak. Sok pénzébe kerülne, ha a falu minden lakójának adna egy ezrest, aki tudja, hogy kinek a kutyái azok. És csak azok járnak oda (is). De mégsem történik semmi.

Az sem megoldás, ha elütnek egyet-egyet a kutyák közül. Másnap már van pótlás.


A hatósági intézkedések mind csak lehetőségek, megtehetők. Egyetlen érdemi lehetőség van, de az csak akkor, ha elpusztul a megtámadott eb: a veszélyesnek nyilvánítás. Persze, egy nemtörődöm ember, biztosan be fogja tartani az ilyen kutyára vonatkozó szigorú szabályokat.


A peres eljárás pedig csak elvi lehetőség. Mikor fog valaki perelni és pert nyerni, mert nehézséget okoz számára, hogy fél találkozni az utcán szabadon kószáló kutyával, vagy hogy félőssé vált a kutyája.


Csak akkor van gond, ha az RTL Híradóban kell nyilatkozni, mert egy gyereket az utcán szétmarcangolt egy kutya. Három nyilatkozat szokott lenni:

1) A kutyás család nem győz csodálkozni, hogy ez a jóságos, soha senkinek nem ártó kutya!... El sem tudják képzelni hogy történhetett. Igaz néha el-elszökött, de hát a légynek sem ártott, csak futkosott egy kicsit és hazajött.

2) A környékbeliek elmondják, hogy féltek a kutyától, agresszíven viselkedett, csak karókkal, kapával mertek az utcára menni, a gyerekeket egyedül nem is engedték. Hiába szóltak a gazdáknak; illetve a falu vezetésének, jegyzőnek, rendőrségnek: senkire sem tartozott.

3) Ennek ellenére a polgármester és a jegyző állítja, hogy nem tudott semmiről. Pedig, ha szóltak volna nekik, akkor biztosan intézkednek.


De van ettől rosszabb is. Amikor a polgármester az áldozat gyereket hibáztatta. Biztosan azért támadt rá a kutya, mert ingerelte, bántotta. Az valahogy nem számított neki, hogy ez – az ő felelősségi körébe tartozó – közterületen történt, távol a kutya otthonától.


Ez van.

2015. ápr. 28. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!