A 6 hónapos leongergi kutyánk durván ugrál ránk időnként és gyakran harap. Hogy tudnánk erről leszoktatni?

Okos, mert megtanult önmagától pacsizni, a kapuban pacsival köszön, de csak kerítésen át, ha bemegyünk azonnal ugrál ránk és harap múltkor a pulcsim is megszakad tőle. Elég nagy már, testes és izmos, hasonlít a kaukázusi juhászkutyára először azt hittük az mikor pici volt, de a nagyobb fülei és az aranybarna-fehéres bundája gyanánt rájöttünk, hogy leonbergi mert a menhelyről hoztuk 2 hónapos korában. Az oltásokat megkapta. Megtanulta az ül vezényszót, be tud jönni a házba mert már kinyitotta a kilincsetis és rájött, hogy van első és hátsó bejárat is sőt a kerti kaput is nyitogatni próbálta és párszor meglepődve láttuk, hogy már a kertben szaladozik. Szeretetét anyumnál nyalogatással jelzi, de még őt is harapni akarja néha, van olyan kedve is mikor szó szerint ugrál szaladozik körbe-körbe és a labda a szájában van nagyon játékos. Szóval a harapása is ebből ered nem támadó jellegű, sosem morog meg minket, aki meg idegen és velünk jön be a kapun azt is rajongja de nagyon ugrál és harap az új emberekre az unokatesóm mikor először nálunk volt 2 hete és látta és kiment hozzá, már be kellett jönnie annyira ugrált és harapott, hogy a kezét felsértette a foga és vérzett is neki! de semmiképp sem támadós volt ez hanem az a játékos amit velünk is csinál csak ő rá nem hallgatott, hogy nem szabad vagy hogy ül! az idő alatt senkire se hallgatott teljesen elengedte magát- mit lehetne tenni ez ellen? simogatni se merem a fejénél mert a szeme sarkából figyel és látom mikor akar megharapni. oda kap hirtelen! nagyon ravasz!