Amstaffom lesz. Határozott nevelés? Mit és hogyan?

Amivel nem értek egyet, hogy alkalmanként adj a saját kajádból. A kutyát nem fogja érdekelni, hogy csak néha adsz, meg hogy utolsó falatot, hanem állandóan ott fog koldulni csöpögő nyállal :) Jobb úgy szoktatni, hogy csak a saját táljából eszik, és soha, senki, kivételesen sem ad neki a saját kajájából. Így nyugodtan lehet majd enni tőle.

Személy szerint én az ágyra sem engedtem fel a kutyáimat soha, de ez a te döntésed.

Verni nem is szabad, viszont néha nem elég a pozitív megerősítés, kell a fegyelem. Lényeg, hogy higgy magadban, legyél mindig határozott, de nyugodt, és következetes (amit nem lehet, azt soha nem lehet; amit kell, azt mindig kell első szóra).

Egyébként ami fontos még, hogy kicsi korától hozzá legyen szoktatva más kutyákhoz, emberekhez, mindenféle helyzethez, magyarul szocializálni kell. Nagyon javasolt vele a kutyaoviba, majd suliba járás. Ott te is egy csomó hasznos dolgot megtanulsz a nevelésről, és meg tudod neki tanítani az alapvető engedelmességet, ami nagyon fontos, például, hogy megbízhatóan behívható legyen.

Egyszerű a dolog. Amit szabad, azt mindig szabad. Ami tilos, az mindig tilos. Ha ezt betartod, nem zavarod össze a kutyát.

Nálunk pl nemhogy nem kap a kajánkból, a konyhába se jöhet be, ha eszünk. (Ha asztalnál ülünk, kimegy, vagy be se jön a konyhába)

Az ágyrajárás viszont küzdelem, mert a sógornőm néha felengedi maga mellé. Így hiába tiltjuk, nem érti, hogy mi van.

Amstaffom van! :) Imádom! Odaadó, hűséges és tanítható kutya!

-> Ha sétálunk, és nagyon elkezd húzni, megfordulok és elkezdek a másik irányba menni, így éreztetem vele, hogy velem együtt kell haladnia, ha lemarad, megrántom egy kicsit a pórázt, hogy felzárkózzon, ha előrébb megy, visszahúzom magamhoz.

-> Soha ne engedd, hogy megharapjon! Kölyökkorban ezt súlyosan büntetni kell, különben 40-50kg-san nem fogod tudni leszedni magadról!

-> A kutyát szeretetben kell nevelni, nem vagyok én sem a verés híve, csak ha harap! Éreznie kell, hogy neked is fáj amit csinál! Ha végképp nem emelsz rá kezet, fogd meg a grabancát ilyenkor és ráncigáld meg! Érteni fog a szóból.

-> Ha felugrál rád, guggolj le hozzá, hidd el, tovább nem fog ugrálni, hiszen ő is egy szeretetigényes állat, aki közel szeretne hozzád kerülni.

-> A saját ételedből ne adj neki, mert a következő étkezésednél ugatni, ugrálni és szenvedni fog, amíg te meg nem unod, és sajnálatból nem adsz neki.. Saját étrendje legyen.

Szeresd és legyél a gazdája úgy, hogy Ő ezt érezze.

A kutya is élőlény, aki tanul a hibáiból :)

Sok sikert és üdv a klubban.