Mennyi lenne a maximális összeg amit kiadnátok egy kutyáért?

Azt a 3 millió forintot már sokallom bármilyen fajtatisztáról legyen szó... mit tud az a kutya, amit a többi nem, hogy ennyibe kerül?

Az egyik egy fekete Európán kívülre importált nj volt, 3 éves, kiképzést kapott mint rendőrkutya és a törzskönyve is nagyon ott volt. Elnézést, újraolvastam a kérdést és látomcsak kölykök jönnek szóba. A másik az is nj kölyök és egy kis kompromisszum csak ahelyett amit akkor kötnék ha máshol vásárolnám meg a kölyköt. Van egy határozott elképzelésem a fajtáról és talán az sem lehetetlen,hogy tenyészteném később. Csak egyelőre még nem jöttem rá hogyan lehetne tenyészteni őket úgy hogy sikeresen mert például elválik a munka és a show vonal s ez nem tetszik illetve hogy hogyan ne legyen anyagi csőd. Bocsi picit off.

2-3 százas, de egyetlen fajtára csak, mivel az az álmom. Amúgy menhelyit hoznék.

Álomfajtámra közel másfél évtizedet vártam, melynek (illetve az adott színváltozatnak) az alsó ára 300.000 ft. Annyiért vettem én is a kis csodakutyát, de ha 1-2 százassal többe került volna, akkor is vártam és dolgoztam volna még, csak hogy egyszer ,,valóra válhasson"... Mindazonáltal 5-600 ezer ft felett már nem feltétlenül vennék kutyát. A minimum 300 viszont szerintem tökéletes szűrőár is egyben, kiszűri a komolytalan, hirtelen fellángolásból ezt a fajtát akaró embereket, ami már csak abból a szempontból is előnyös, hogy természetét tekintve sem való a legtöbb embernek, hacsak nincs napi több órája aktív foglalkozásra vele...És bizony, ha nem elég szerelmes a fajtába, nem is fogja tudni elviselni a nem mindennapi dolgait, ezáltal a kutya is, a gazda is csak rosszul jár. Nekem Ő minden pénzt megért, most már, a gazdijaként természetesen hatalmas eszmei értéke van, családtag ő is - tehát most már a piaci értékét felesleges is nézni, mert a világ összes pénzéért sem adnám. De mellette vannak keverék kutyáim is, akiket legalább annyi szeretettel és gondoskodva nevelek és tartok, ahogy a kis ,,dreambaby-t".

Nem csak őket pontozta le valaki, hanem majdnem mindenkit. Ilyenkor szokták mondani, hogy itt járt a lepontozómanó.

Az égvilágon semmi értelme a pontozásnak,úgyhogy nem kell vele foglalkozni.