A kutyák miért rohannak/szöknek el? És nem arra gondolok, amelyik megijed valamitől.

- nincsenek kielégítve az igényeik, nem sétáltatják, mozgatják, tanítják őket, nem élhetik ki az ösztöneiket kontrollált körülmények között

- nem megfelelő a kutya-gazda kapcsolat, a gazdának semmi hatása nincs a kutyára, a kutya nem érzi magát biztonságban, mert nincs egy olyan vezetője, akire rábízhatná magát

- ivarosak, és hajtják őket a hormonok, vagy a későn ivartalanítottakat a megszokás

- régi rossz sokás

- ezek kombinációja

Ez részben kutyafüggő is szerintem.

Amikor apukám meghozta a menhelyről a 1,5 éves kutyusunkat, először kikötöttük (nem ott laktunk, ahová a kutyát vittük, ott az állatokat tartottuk, így napi 2x jártunk ki). Mikor délután mentek ki a szüleim, látták, hogy kibújt, de nem szökött el.

Első nap délután közösen mentünk legeltetni a lovat, és miközben a paci legelészett, ott ültünk a fűben a kutyussal, és pórázra sem volt szükség. :)

Azóta vele és a kicsijével (terhesen lett elhozva) minden nélkül járunk sétálni (kint, a város szélén, városban persze van rajtuk hám, póráz, de nagyjából évente 1x, ha járnak bent), az anyuka gyakran eltűnik mellőlem, de hamarosan jön is valahonnan, a kicsi meg egyszerűen annyira ragaszkodó, hogy könyörögnöm kell, hogy szakadjon már el a lábam mellől, és menjen a többiekkel (barátnőm kutyája is szokott jönni). :D

Kívánni sem lehetne náluk tökéletesebb kutyákat. :)

Azt kihagytam, hogy amióta ott lakunk, gyakran van tárva-nyitva a kapu, mert sok munkás járkált be, és a kutyák a kapu vonalában rohangálva ugatják az arra járókat. :-D

Néha csinálják azt, hogy, amikor kinyílik a kapu, kiszaladnak, elfutnak a szomszéd házig, és boldogan jönnek vissza. :D

Amikor meg séta van, teljesen be vannak zsongva, rohannak is ki (az egyébként nyitva álló kapun). :-D