Milyen kutyus lenne megfelelő nekünk?

Parancsolj (:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ettől függetlenül viszont én is csak ajánlani tudom, hogy látogassatok meg pár menhelyt. Vigyetek mindenhova egy kis adományt és ismerkedjetek kint a kutyákkal. Kérjétek el őket sétálni(ha van rá mód) és kérdezgessetek róluk sokat. Szerintem családi programnak sem utolsó (:

Én is menhelyi kutyát javaslok, egy kölyköt, ami dús bundájú és várhatóan nagy lesz. A facebookon ma is láttam több helyen is német juhász jellegű keverék kölyköket, lógó füllel, pár hetesek voltak. Érdemes körüljárni a környező menhelyeket, illetve jön a tavasz, biztos, hogy az apróhirdetéses oldalak tele lesznek (sajnos) ingyen elvihető kölykökkel.

40-60 ezerért nem érdemes kutyát venni, mert nem egy jó minőségű fajtatiszta kutya (vagy annak mondott), de sok egészségügyi gond lehet vele. Annál sokkal jobban jártok egy igazi keverékkel, ami várhatóan ellenállóbb, és ingyen vagy oltás, chip áráért hozzájuthattok.

Figyi, mivel még nem volt kutyátok, akkor ha hosszú szőrű lógó fülűt akarsz, ami nem nagy mozgásigényű, akkor a LEONBERGI-t ajánlom.

Esetleg még kinézetre hasonlóan hosszú szőrű:

Berni pásztor

Golden retriever, ő azért magasabb energiaszintű, de nem hiperaktív ő sem.

De tulajdonképpen a házőrzés mind a három fajtánál kb annyit takar, hogy ugat.

Azok a kutyák, amelyek ténylegesen alkalmasak is házőrzésre (tehát nem csak ugatnak), javarészt nem valóak elsőkutyás gazdának. Bár a leírtaknak nagyszerűen megfelelne egy keleti pásztorkutya - kaukázusi juhászkutya, közép-ázsiai juhászkutya, komondor, vagy éppen kuvasz - mivel említetted, hogy nem volt még kutyátok, így őket nem ajánlhatjuk, mert nagyon határozott, erős kezet és hozzáértő bánásmódot igényelnek, egyszerűen kell hozzájuk a kutyás tapasztalat. Ami még olyan, hogy nagy testű, lógó fülű, kisebb mozgásigényű, szőrösebb kutya, az lehet még a leonbergi, újfundlandi, berni pásztorkutya, bernáthegyi, landseer stb, ők viszont max a termetükkel riasztják el a kéretlen vendégeket, egyébként barátságos mackók, tehát tényleges, komoly őrző munkát nem várhatsz tőlük. A legjobb tényleg az lenne, ha ennyire nincs konkrét elképzelés vagy kifejezett fajtaszerelem, ha ellátogatnátok a közeli menhelyre, biztos vagyok benne, hogy kapásból legalább négy-öt olyan kutya lenne, ami megfelelne a család igényeinek. Kölykök is szoktak lenni szép számban, nálunk a helyi (megyei) alapítványnál tavaly egyszerre hetven (!!) kölyök volt, a szaporítóknak és a felelőtlen embereknek hála pedig lesznek is sajnos mindig is a menhelyeken, sintértelepen az összes korosztály képviselői...

Egy jó tanácsot viszont fogadjatok meg : szaporítót NE támogassatok! A drága kutya, a törzskönyv nem azért kell, hogy kiállításra hordd (természetesen, ahhoz elengedhetetlen, de ti családi kutyát kerestek) hanem ahhoz, hogy azért a pénzért, amit a tenyésztő kezébe adsz, biztosan egészséges, gyönyörű, típusos kiskutyát vihessetek haza, olyat, aki felnőve épp úgy néz ki és olyan jellemű, mint ahogyan az a,,nagy könyvben", a standardban meg van írva. Semmi értelme nincs kiadnotok 50-60 ezer forintot egy szaporítós kutyára, ami felnőve ki tudja, hogy fog kinézni és a vételárának a hányszorosát fogjátok az állatorvosnál hagyni. Egy szaporított, papír" nélküli kutyának nem ismertek a felmenői (hiszen nincs törzskönyv, ami ezt bizonyítja!) a szapi akármelyik kanra rámutathat, hogy az az apja - mi a bizonyíték rá? És a nagyszülőkre, dédszülőkre? Semmi. Mivel törzskönyv nélküli kutyákat szaporít, az sem kizárt, hogy közeli rokonokat párosít, beltenyészt, ezáltal beteg, rossz idegrendszerű kölykök születhetnek. És teszem azt, mit kezdek egy aranyos kölyökkel, aki úgymond emiatt ,,gyári hibás" és világ életében félős, netán agresszív kutya lesz, akin a kiképzők sem tudnak segíteni? Ezen túlmenően, ma már szinte minden kutyafajtának vannak jellemző örökletes betegségei. Egy jó tenyésztő a törzskönyv mellé egészségügyi garanciát is ad neked a pénzedért, ami bizonyíték arra, hogy a kutyád nem fog 1 évesen lebénulni csípőízületi diszplázia miatt, vagy nem fog öt évesen megvakulni progresszív retinasorvadás miatt...Egy szaporító viszont nem fog költeni a szülők drága szűréseire, őt csak a haszon érdekli, mit foglalkozik ő azzal, ha ezeket az örökletes betegségeket hordozó kutyákat párosítja! Eladja neked a beteg kölyköt, aztán utána már hordhatod szegény kutyát az orvoshoz, ő mossa kezeit, általában ezek ,,reklamációt nem fogadnak el", még a telefont sem veszik fel, miután a kutyát elvitted, onnantól kezdve őt érdekli már a sorsa... Nem értettem soha azokat az embereket, akiknek van 40-50 ezer forintjuk szaporítós kutyára, de 100-120 már nincs egy egészséges, csodaszép, típusos, jó idegrendszerű, fajtareprezentáns kölyökre. Miért nem lehet gyűjtögetni pár hónappal tovább? Az ember 10-15 évre választ maga mellé kutyát, akkor már nem mindegy, ha vár vele pár hónapot és hozzátesz egy kis pénzt még, de egy életre egészséges és szuper társa lehet? Úgysem megrendelésre születik a kiskutya, simán esélyes, hogy pár hónapot még lazán várni kell rá ,addig meg még össze lehet gyűjteni a rávalót, hogyha mindenképpen egy adott fajta kölykét szeretnétek. Egyébként egy nagytestű kutya etetése sem kis dolog anyagilag, kölyökként főleg ajánlott nagyon minőségi táp/ étrend (pl BARF) szerint etetni, ami nem két forint...Tehát ezzel is számolni kell, meg a kölyök kutya oltási programjával, játékokkal, fekhellyel, pórázzal, nyakörvvel, edényekkel és mindennel, amit a kutyázással jár. Nem filléres dolog belevágni a kutyás témába, de ha jó helyről - tenyésztőtől, vagy menhelyről/fajtamentéstől/sintértelepről - hozol kutyát, egy kutyaéletre való jó döntést hozol.

Az előzőhöz még annyit, hogy nem csak a vételárral és a kezdőcsomaggal" kell számolni, hanem a váratlan kiadásokkal is. Így, fizetés előtt pár nappal pl mi sem állunk a helyzet magaslatán, de mit ad Isten, ma a kutyám olyan rosszul ugrott/esett nem tudjuk, hogy egész nap három lábon közlekedett, szüleim úgy telefonáltak, hogy munka után siessek haza és vigyem az orvoshoz, mert egész nap vinnyog és rá sem tud lépni a jobb mellső lábára...Így hazajöttem, és bár készpénz senkinél nem volt egy forint sem, van némi gyűjtött pénzem, amihez elvileg soha nem nyúlunk, gyakorlatilag viszont ilyen esetekben nagyon jól jön, úgyhogy azzal a lendülettel nyolcezer forintot ott is hagytam az orvosnál...(Jól van már a kis szőrgyerekem hála az égnek, nagyobb baja nem történt - kapott fájdalomcsillapítót, illetve már használja a sérült lábát is, bár biceg még). A történet tanulsága, hogy kell, hogy legyen némi alap a kutyázáshoz, pl ilyen váratlan esetekre, úgy nem jó elhozni sem egy kiskutyát, hogy az utolsó forintig ki van számolva a vételára, meg a neki szánt dolgok.

Ui.:az egyik válaszadó által belinkelt kutyusok közül szerintem Fickó tökéletes lenne nektek, speciel nekem nagyon elnyerte a tetszésem :)

Menhely.

Egyébként lenne 100-120 ezer forintotok egy fajtatiszta, tk-s kutyára?