Jutalomfalat elhagyása mikor és hogyan ebben az esetben (csak kajával motiválható kutyánál)?

Kicsit hosszú lesz, köszi annak aki elolvassa :)

Örökbe fogadtam egy felnőtt kutyát, 1 éve van nálam.

SEMMIT nem tudott, se pórázon közlekedni se normálisan kommunikálni a többi kutyával, mindenre és mindenkire ugatott ha épp olyan kedve volt... Ha 30 méteren belül kutyát látott szó szerint üvöltött hogy menjünk oda (ekkor még barátkozott mindegyikkel). Sajnos elég rosszul viselte a belvárosi nyüzsgést, a sok-sok szemből és hátulról felbukkanó más kutyát és a rövid pórázt (előtte kóbor kutya volt) és kezdett agresszívvá válni a felé nyúlkáló emberekkel és főleg az összes többi kutyával szemben.

Most már nagyon ügyes, rengeteg dolgot megtanult, szépen jön mellettem laza pórázon, nem ugat már a biciklisekre, utcaseprőkre,gyerekekre stb. és a többi kutyával is újra barátságos, legyen az kicsi nagy fiú lány, mindegy. DE a kutyáktól még mindig nagyon izgalomba jön. A kutyák neki olyanok, mint a mágnes, mindig és mindegyikhez oda szeretne menni. De olyan szinten, hogyha oda akar szaladni és rászólok, hogy "marad" akkor megáll és REMEG. Ráadásul ilyen vadászó mozdulatokkal oson oda a kutyákhoz és nagyon sokan halálra rémülnek tőle, pedig szereti a kutyákat és nem gyilkos szándékkal közelít :) Kizökkenteni a "vadászatból" csak szemkontaktus felvétellel sikerült vagy ha az nem megy begyalogolok elé és magammal hívom más irányba.

Nagyon sokat volt/van alkalma póráz nélkül más kutyákkal játszani és semmi baj nincs vele, nagyon ügyes, laza, hatalmas fejlődésen ment keresztül! Csak pórázon még ilyen feszült és izgatott.

Egy ideje azt csinálom vele, hogy ha kutyát lát közeledni, akkor szemkontaktust kérek tőle, ha ez megvan megy a jutalomfalat. Ha a másik gazdi ismerős vagy normálisnak tűnik, akkor így közelítjük meg a kutyát (szemkontaktus, falat, szemkontaktus, falat aztán egy "Mehetsz"). Bizonyos távolságon kívül már azt is elértem vele, hogy ha kutyát lát automatikusan felveszi a szemkontaktust.

És sajnos van két ellensége, akiket gyűlöl. Az egyik egy tacskó akit az agresszív időszakában utált meg (a tacsi semmi rosszat nem csinált) és mindig durván megugatja. Na ő mellette 1 méterre már szemkontaktussal sikerült elsétálni. A másik ellensége egy mudi. Egyszer össze is verekedtek, sérülés ugyan nem történt, de kölcsönösen gyűlölik egymást, ráadásul egy utcában lakunk így gyakran találkoznak, de egyelőre kerüljük egymást. A mudi csendes gyilkos típus, tehát szépen viselkedik és megy a gazdája mellett, de ha rámordulnak vagy odacsípnek neki akkor kő kövön nem marad :D Az enyém ha csak 10 méterről meglátja, borzol, ugat, hörög, ha nem lenne rajta póráz tuti nekimenne. Na és ma reggel láttam, hogy jön a mudis gazdi én meg az enyémet leültettem neki háttal, szemkontaktust kértem, ment a jutalomfalat és a dicséret. Folyamatosan. Amikor elsétáltak mellettünk enyém észrevette őket de megint szemkontaktust kértem, kutyám rám nézett, ment a jutifalat és nem ugatott, nem támadott, engem figyelt, csak néha pillantott ki a másikra. Mikor már 5-6 méterre voltak tőlünk elindultunk mi is a másik irányba, enyém odaugatott párat és borzolt, de ez az eddigiekhez képest semmiség volt, rászóltam és abbahagyta :)

Szerintetek elhagyható-e idővel a jutalomfalat? És hogyan hagyjam el, fokozatosan ritkuljon vagy váltsak valami kevésbé izgalmasra? (Most sajtot, virslit, szárított halat kap utcai gyakorlásnál.)