A szüleim nem engedik meg, mit tegyek?

Van egy alig két éves ivartalanított szuka kutyánk. Keverék, a hasa fehér,a bundája szürkés, mint egy mosómedve. Még a tél beállta előtt könyörögtem a szüleimnek, hogy a kutya legalább a konyhában aludjon a hideg miatt. Apám azonban keresztül húzta a számításomat, és nemet mondott. Helyette a kazánház ajtóra csinált egy lengőajtót a kutyának, hogy oda be tudjon menni, ha kell a hideg ellen. Viszont ott elég meleg van, szó se róla. Van neki egy láda, tele rongyokkal, azon szokott aludni.Azért maradtak a szüleim továbbra is hajthatatlanok, mert szerintük a kutyának kint van a helye, bezzeg van egy öreg cirmosunk, de az bejöhet a konyhába. Azt mondják, a macskával nincs annyi gond, mint a kutyával, az meg amúgy is nagyon játékos, és félnek, hogy a feje tetejére állítaná a konyhát. Kaptam azért a szüleimtől egy olcsó sovány vigaszt: Drága fiam! Te még csak 12 éves vagy! Ha felnőtt ember leszel, önállóan eltartod magadat, megtanulod mi a felelősség egy kutya iránt, akkor majd beszélünk róla. De addig, amíg iskolába jársz, és a mi kenyerünket eszed, itt az történik amit mi akarunk.

Na ezzel nekem sakk - matt!És még mielőtt megkérdeznétek, hogy foglalkozunk e a kutyával, hát ha volna rá idő. Itt az udvaron vannak tyúkok, pulyka, az istállóban három tehén, szóval nálunk mindíg van tennivaló, és elég is. Csak a kutyát sajnáltam meg, és szerettem volna, ha legalább a konyhában megmelegszik. Be van oltva, chippeltetve, és jelez, ha jön hozzánk valaki.