Mit tegyek az agresszív kutyámmal? Nem akarom elaltatni, de nagyon félek, hogy megharap valakit.

A szüleim és az öcsém két kutyát tartanak, egy 10 éves pulit és egy egy 8 éves keveréket, egy kis faluban élnek. Én a megyeszékhelyen élek és dolgozom. A gond a keverék kutyával van, anyukám mondta, hogy egyre agresszívebb, sokszor kiszökik, egyszer pedig őt is megharapta. Sajnos valószínűleg féltékeny a pulira. A keverék kutyát költözéskor fogadtuk be, bejött az udvarba és nem volt szívünk kizavarni, apukám látta, hogy már napokkal előtte a környéken kóborolt. Épp akkor költözködtünk anyukámék mostani lakhelyére, az első egy évben egyedül laktam ott, mert onnan tudtam járni egyetemre, így velem volt a kutya. Nem volt agresszív, de sokszor megszökött. Fél éves volt, amikor befogadtuk. Rá egy évre anyukámék is odaköltöztek és hozták a pulit. Nem tudtuk őket összeszoktatni, ezért külön kellett zárni őket. Ezt csak úgy tudtuk megoldani, hogy a keveréket a hátsó kertbe zártuk, a pulit pedig előre. Valószínűleg ezért féltékeny, mert bár foglalkoztunk vele, mégis valamennyire háttérbe volt szorítva.

Emberekkel eddig nem volt agresszív, de más állatokkal igen. Apukám szerint van pitbullos beütése, és amikor befogadtuk, sebes volt...szerinte harcoltatták és onnan szökött meg, de ezt persze csak feltételezi.

Sajnos az utóbbi két hétben többször kiszökött, anyukám hiába ment utána, alig tudta visszazavarni, és mivel a faluban jellemző, hogy nyitva hagyják a kaput (mert a kutyájuk nem szökik ki), olyan is előfordult, hogy bement valamelyik udvarba és rátámadt egy kutyára. Anyukám bement utána, de nem is tudott hatni rá, a benti kutyát hívta be a gazdája. Már apukámra is rátámadt. A kutya oltási könyvén az én nevem szerepel tulajdonosként. Tudom, hogy én is hibás vagyok, talán többet kellett volna dolgozni az összeszoktatáson és nem feladni...nem tudom, de most az a helyzet, hogy ha legközelebb nem egy kutyához meg be, hanem egy gyerekhez, és megtámadja, akkor én leszek a felelős... Nem tudom, mit tehetnék, nem tudom kutyaiskolába vinni, se nekem, se a szüleimnek nincs autónk, a faluban nincs állatorvos. A szüleim is nagyon sajnálják, szeretjük a kutyát, de nem tudom, mi lesz, ha vége a szünetnek, anyukámék is dolgoznak, nem lesz otthon senki és megtámad valakit...Nagyon szégyellem magam, hogy egyáltalán az elaltatáson gondolkodom, de egyszerűen semmi más ötletem nincs. Autó nélkül még menhelyre se tudnám bevinni, de nem is hiszem, hogy a túltelített menhelyen szívesen fogadnának egy olyan kutyát, aki megtámadja a többieket. :(