"Mosolyszünet" a kutyánál, meddig érdemes csinálni, hogy hatása is legyen?
1 éve befogadtam egy terrier keverék kutyust, most 2 éves. Sajnos kicsit elszemtelenedett, sokszor hülyére vesz. (Öten vagyunk a családban, de kb. ketten vagyunk vele elég szigorúak, következetesek.) Itthon még hagyján, de az utcán... Nem hajlandó mellettem jönni, folyton előre totyog, minden egyes kutyához oda akar menni, néhányukkal kötekedik (egyébként szereti őket), van 2 ellensége is, akiket már messziről ha meglát, megőrül.
Pozitív megerősítéssel rengeteg fejlődést értünk el, az elején nagyon rossz volt, most már ez nem is vészes ahhoz képest...Mégis, úgy érzem, túl sokat képzel magáról és tud ő ennél rendesebb is lenni :D
2 napja azt csinálom, hogy nem gyakorolgatok vele feladatokat, nem játszom vele, futtatóba se mentünk (igazából elég messze van addig meg túl sokat van lehetősége rosszalkodni:/), levegőnek nézem. Ha hazajövök várok vagy 15 percet, aztán odahívom, üdvözlöm, megsimogatom és ennyi. Séta csak a környéken a nyugis utcákban, ha eltotyog előre hátraarc vagy egy határozott pórázrántás. Nincs ingyen simogatás, nem beszélek hozzá fölöslegesen, csak ha jól csinál valamit ("Ügyes!") vagy rosszul ("Nem!" "Pfujj!").
Látszik, hogy meg van szeppenve, viszont már most van hatása az egésznek, mert úgy ment el egy gyűlölt ismerős mellett (van egy ismerősöm akit valamiért nagyon utál), hogy rá se nézett, előtte majd' kifordult a száján.
Szerintetek meddig tartson ez a 'mosolyszünet', körülbelül? Ha csináltatok ilyet, meddig?
Futtatón egyébként remekül tudom kontrollálni, első szóra jön, pórázon nem bír rendesen viselkedni.... Egyébként nagyon okos, ügyes kutya, csak makacs :)
válasza: válasza: válasza:Szerintem ez rossz hozzáállás, vagy módszer, nekem legalábbis soha nem jött be.
Valami rosszat csinál, aztán bevágod a durcit, nem szólsz hozzá, hogy majd esetleg következtessen rá, hogy ez mitől van... Annyira fölösleges, időt rabló körök!
Szerintem ezt a módszer egy nő találhatta ki, kb annyi logika van benne.
Nekem ezerszer hatékonyabb bármilyen ilyen jellegű problémára az azonnali fegyelmezés. Ha van pozitív megerősítés, akkor van negatív is.
Sokkal személyesebb, közvetlenebb, nyíltabb, "face to face" , sokkal inkább a kutyák nyelvén mondjuk el nekik mi a baj, és nem a saját pszichológiánkat akarjuk ráerőltetni.
Hogy meddig tart? 3 másodperc. Vagy 5.
Ez a forgolódás is. Ugyanez. Rosszat csinál, akkor b.@sszuk át, "jöjjünk hátulról", többszörösen közvetett módszerrel, aminek koránt se az a vége, aminek lenni kéne.
Mi a cél?
Hogy a kutya arra menjen, amerre te, amerre dolgod van, vagy amilyen célt kijelöltél, méghozzá ami a legfontosabb, követő, megadó "üzemmódban)
Ehelyett mi történik?
Megváltoztatod miatta az úti célodat, a séta irányát, az ő lelkiállapota viszont marad ugyanolyan makacsul irányító.
Persze, nem mondom, hogy idővel (úgy 50-szer annyi idő alatt) nem jön rá a lényegére. Csak azt mondom, hogy emberként akarsz hozzászólni, pedig igazán egyszerű lenne kutyaként közölni vele dolgokat.
válasza:Szerintem ez egy elavult, ostoba módszer. Még sosem kaptam sem értelmes magyarázatot, hogy miért jó, és nem is találtam még hiteles forrást sem, hogy ténylegesen javítana a helyzeten. A Cerberos ügyes trükkje csak, hogy sikerült elhitetni az emberekkel, hogy ez a kirekesztés, eltaszítás jó módszer.
De végig gondoltad, hogy te mit is teszel most? Ez nem büntetés, hisz a kutya nem tudja semmilyen helyzettel összekötni! A kutya stresszel emiatt, hisz fogalma sincs, hogy miért vagy ilyen. Az egyetlen, amit elérhetsz vele, hogy szeretetéhes lesz. De számomra undorító, hogy valaki így próbálja kicsikarni, hogy a kutyája figyeljen rá, hogy direkt eltaszítja magától, holott a kutya máshoz szocializálódott, máshoz szokott nálatok. Ezt el tudod képzelni, hogy mekkora hatalmas stressz és idegesség lehet neki? A helyes út szerintem az lenne, hogy minőségileg foglalkozol vele és ténylegesen neveled, nem pedig átgázolsz rajta és kikényszeríted a kötődését és figyelmét. Értem, hogy ez a kényelmesebb út, csak milyen áron? Egyszerűen nem hiszem el, hogy az ilyen lelki kényszer egészséges kutya-gazda viszonyhoz vezethet...
Na álljon meg a menet! Azért ne úgy állítsátok be, mintha én szándékosan kegyetlenül kínoznám a kutyát.
"De számomra undorító, hogy valaki így próbálja kicsikarni, hogy a kutyája figyeljen rá, hogy direkt eltaszítja magától, holott a kutya máshoz szocializálódott, máshoz szokott nálatok. "
Basszus olvasd már el miket írtam...Miért is akarnám így kicsikarni a figyelmét? Figyel ő rám, de ha épp sokkal érdekesebb dolog van a láthatáron(kutya akit utál), akkor meg már nem hajlandó. Nincs ingyen simogatás, de ez nem jelenti azt, hogy ha ügyesen, jól csinál valamit, akkor szarok a fejére, épp ellenkezőleg. Ha csak épp akkor simogatom, mikor ügyesen csinál valamit,nagyobb lesz a dicséret értéke is.
A kutya TUDJA, MIT VÁROK TŐLE, CSAK ÉPPEN SZARIK RÁ. Sétánál is, nem ezzel a módszerrel tanult meg laza pórázon sétálni, más módszerrel próbáltam láb mellé is szoktatni, de csak tessék-lássék hatott. És látszik, hogy nem azért nem jön rendesen, mert nem tud, hanem mert nem akar.
Én gondozom, etetem, játszok vele, tanítom, sétáltatom, viszem kutyázni és soha nem hagytam rá a rossz viselkedésre, mindig reagáltam abban a pillanatban, de sokat is dicsértem, szóval eddig se csinált azt amit akart.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!