Fajtatiszta vs. Keverék. Csak én gondolom így?
Manapság a zöldek mindenhonnan harsogják, hogy ha nem törzskönyves akkor nem is kutya a kutya, ivartalanítsuk, nehogy véletlenül továbbörökíthesse az esetlegesen előnyös tulajdonságait. És akkor az egyik legnagyobb problémám a rendszerrel: Csak tk-s kölyke lehet tk-s. Amíg régi kifejezéssel élve a jó, de nem származási lapos lovat "besüttetjük nullásra", így az ő leszármazottai már "papírosak" lesznek, a kutyáknál nincs egy olyan szervezet (vagy legalábbis én nem ismerek ilyet), ahol ilyen módon nyilvántartásba, és -amennyiben egészséges- tenyésztésbe vehető lenne az állat. Ezzel pedig igen sokat veszítünk! Vegyünk egy érzékletes példát: Bodrinak, az utcán talált keverékemnek 6 lába van, és zöld. Egészséges, és kedves kutya, kiválóan kezeli a tv-t szinte tanítani sem kell. Kíváncsiságból keresek egy "átlagos" kutyát, és pároztatom Bodrival (ekkor hivatalosan csúnyarosszgonoszszaporítóvá lépek elő). Bodri kölykeinek egy része 6 lábú lesz, és zöld, a távirányítót már születésüktől kiválóan kezelik. Ez bizonyítja, hogy nem környezeti hatások okozzák Bodri tulajdonságait, hanem egy új genetikai mutáció. A kölyköket megtartom, őket továbbtenyésztve már nagyszámú zöld, hatlábú, tvzseni kutyám lesz. Ekkor elkezdhetek hivatalokba járni, papírokat rendezni, 200-300 év után talán el is ismerhetik, mint külön fajta. Talán...
Ha Bodri anyja ivartalanítva lett volna, vagy ha Bodrit, mint keveréket kipakoltatom, akkor most nem lehetne zöld, hatlábú fajtánk.
A másik, ami nekem fura: A fajtatiszta kutyák olyanok, mint a génmegőrzők. Akár a festészetben a sárga, a kék, és a piros. Azért kell az alapszíneket tisztán megőrizni, mert így lehet majd szép lilánk, zöldünk stb.
A fajtákat külön tenyésztve a vérvonalak is különválnak, és később a beltenyésztést elkerülve számtalan életerős keveréket hozhatunk létre, minden (vagy majdnem minden), az egyes fajtákra jellemző hibát elkerülhetünk.
A fajták gyakorlatilag maguk is rögzült, sztenderdizált keverékek!
És a legfőbb ér, a tartási körülmény: Az, hogy hogyan is tartok egy kutyák, tényleg attól függ, hogy mennyit fizettem érte??? Egy törzskönyves eb is lehet elhanyagolt. Ja, hogy a tenyésztő majd odafigyel, utánamegy, és elkobozza, ha nem eu-s szabvány szerint él a kutya? Az első alomnál még lehet, hogy megteszi. A 10-nél már nem biztos...
És amíg a kutyának meleg, fedett kutyaház kell (vagy szoba), addig a törvényeink szerint egy embernek elegendő egy sátor... És közterületen tilos élni. És sok helyen 200 Ft körüli az ára fél liter palackozott, tiszta víznek. És minden karácsonykor kiosztanak párszáz tányér tökfőzeléket a hajléktalanoknak. Remélem, jó sűrűre főzik, mert jövő karácsonyig ki kell, hogy tartson...
És a disznót lelkiismeret-furdalás nélkül megesszük, pedig a kutatások szerint számtalan területen okosabb, mint egy kutya, és összetettebb a lelkivilága. Persze itt is bejött az új szabályozás, ettől függetlenül még mindig sivár az élete, nem érik új hatások, de legalább a kistermelők már nem tudják megteremteni ezeket a feltételeket, és mehetnek a fentebb említett karácsonyi tökfőzelék-osztásra...
Csak én érzek rengeteg ellentmondást az elvek és érvek világában e téren?
unalom ellen jobb dolgokkal is lefoglalhatod Magad.
korcs vs tk között szerintem bőven találsz eme oldalon érveket.
víg napot.
Nézd, szerintem a legtöbb keverék kutya a gazdák gondatlansága miatt fogan és születik meg. A kiskutya nagyon aranyos, könnyű elcsábulni. Sok a kutya a menhelyeken, sintértelepeken, és rengeteg a "nagyon aranyos keverék kiskutya ingyen elvihető" hirdetés. Emiatt szerintem indokolt a kutyákat - a szaporításra kiválasztott egyedeken kívül - ivartalaníttatni.
Ahhoz, hogy a szaporításra hogyan kéne a kutyákat kiválasztani, nem annyira tudok nyilatkozni. Legfeljebb a kutyák negyede lehet ilyen, mert már egy alom is négy kölyök szokott lenni legalább. Ha több almot is akarunk, még kevesebb kutya szaporodhat. De egyelőre szerintem a keverék kutyák esetében úgyis lesz, aki nem ivartalanít, és nem kell a kihalástól tartani.
Az, hogy egy kutya valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkezik, nem jelenti azt, hogy az utódaiban ez megmarad. Tegyük föl, hogy a kutyád zöld színét egy génmutáció okozza. Azonban, ha ez a gén recesszív, a kölykök között már nem lesz egy zöld sem. A fajtakutyáknál a fajtajellemzőket okozó gének elég gyakoriak a fajtán belül, így az utódokon is megjelennek a fajtatulajdonságok.
Az meg, hogy hogyan szabályozzuk az állattartás körülményeit, szerintem ettől független kérdés, de persze ezt is meg lehet vitatni. Az "embertartás" és az állattartás körülményei azért vannak másképp szabályozva szerintem, mert az állatokat fogságban tartjuk, az embereknek a saját felelőssége, hogy megteremtsék a feltételeket maguknak. A fogvatartott emberekre vagy például a bizonyos szempontból hasonló helyzetben levő gyermekekre is szigorúbb előírások vonatkoznak, mint az állatokra.
Írtál sok hülyeséget. (Pl.kapásból az 1. mondatod.)
Kinyilatkoztatsz.
Lényegtelen dolgokba belemagyarázol lényegtelen dolgokat. (nem írtam el)
Neked minden fekete-fehér.
Négyes, pont ez az, hogy nagyon nem fekete-fehér a világ. És pont ezt próbáltam magyarázni. (Úgy látom, hiába.)
Hármas: Azt, hogy a mutáció recesszív, domináns, vagy neadj'isten nemhez kötött (ez utóbbi nem tudom, hogy kutyáknál mennyire jellemző), legkönnyebben teszttenyésztéssel lehet eldönteni. Azt meg ugye elég nehéz ivartalanított kutyánál... Vagy ha a mutációhoz társul esetleges káros genetikai hiba, azt megintcsak így lehet legkönnyebben eldönteni, mivel ha nincs elég egyed a megfigyeléshez, akkor nem kijelentető semmi.
Nyilván záros határidőn belül nem fognak "kihalni a keverékek", de a rendszer egyoldalúsága szerintem borzasztóan rossz.
Az "embertartás" (ha élhetek a szavaiddal) a társadalmi szerződés elvét alapul véve a társadalom feladata! Vagyis az emberek egyedei az emberi közösség tulajdonát képezik. Ha belegondolsz, közelsem vagy szabad, és nagyon is függő helyzetben vagy a "gazdádtól". És amíg az állatok szaporítása szigorúan szabályozott, addig a genetikai rendellenességgel rendelkező szülőknek nem hívjuk fel eléggé a figyelmét, hogy gondolják át mégegyszer a gyerekvállalást! Amikor az elmegyógyintézetben sterilizálták a nőket, óriási felháborodást, és sajtóvisszhangot kapott az ügy. Pedig, ha elvonatkoztatunk a - szerintem álszent - szociális gondolatvilágunktól, ez egy megfontolt döntés volt.
Letezik egyes ritka fajtaknal, hogy torzskonyv nelkuli kutyak kaphatnak torzskonyvet es tovabb lehet oket tenyeszteni. Pl a mudi ilyen fajta. Sajnos a dolog nagyon sok visszaelesre ad okot. Pl ma a mudibal a legtobb kutya ugy kap B torzskonyvet, hogy az osei torzskonyvesek voltak, ot valamiert nem torzskonyveztek, aztan evek mulva rajonnek, hogy megus kene kolyok, akkor elviszik tenyeszszemlere stb. Ebbol lesz az, hogy johiszemu tenyesztok veletlenul akar kozeli rokonokat is parosithatnak, vagy olyanokat, akiknek a vervonala abszolut nem illene ossze stb Beltenyesztettsegi egyutthatot szamolni szinten lehetetlenne valik, hiszen 0 lesz az eredmeny, mikozben a valosagban kozeli rokonok. Az epilepsziat is csak az osok ismereteben lehet ugy-ahogy kikuszobolni, de az ilyen kutyak ebbe belezavarnak. Szoval ilyet csak nagyon indokolt esetben kene csinalni es csak ritka fajtaknal.
A masik, a fajtak keverese: ezt is lehet, de szakembereknek. Munkakutyakkal foglalkozok gyakran keverik a fajtakat, pl golden-labrador mix vakvezetonek stb. De mondanom sem kell, hogy a tenyesztoik komoly tapasztalattal rendelkeznek, jol ismerik a fajtakat es a vervonalakat, nem talalomra csinaljak. Ha te fognal egy kevereket es tovabbtenyesztened, kis esellyel kapnad azt, amit remeltel, mert nem az a legfontosabb, hogy az adott kutya milyen, hanem, hogy mit orokit es ez az osoktol fugg.
Először egy megjegyzés: nem kell a világ minden baját egyszerre beleírni egy kérdésbe, mert csak egy zavaros hülyeség lesz. Szóval kábé a kérdés második felét felejtsük el, maradjunk a kutyatenyésztésnél.
Vannak ugye olyanok, hogy kutyafajták. Ezeket hosszú idő alatt, szívós munkával tenyésztették ki, többé-kevésbé értelmes célokkal, azt hiszem azzal egyet lehet érteni, hogy ezeknek a megőrzése értelmes dolog. Ehhez az kell, hogy egészséges és a sztenderdnek megfelelő kutyák szülessenek. Erre való a törzskönyvi rendszer a szigorú szabályokkal.
Azt én nem nagyon látom, mi szükség lenne új fajtákra, így is van bőven.
Ennek ahhoz semmi köze, hogy egy keverék is lehet értékes kutya. De egy új fajtát kialakítani az nem annyi, hogy van egy jó keverékem és akkor én ezt kinevezem egy új fajtának. Eleve az utódokhoz ugye kell egy másik kutya, jó eséllyel nem is fognak hasonlítani a kutyádra :) Ezeket kéne törzskönyvezni? Minek?
Emellett jelezném, hogy a törzskönyvi rendszeren kívül tulajdonképpen azt csinálsz, amit akarsz, olyan keveréket hozol létre és tartasz, amilyen tetszik, kevéssé gátolhatnak meg ebben.
Egyébként a "zöldek"-nek a témában talán az állatmenhelyeket lehetne tekinteni, tőlük olyat nem hallasz, hogy egy keverék az nem is kutya. Azokat ugyanúgy megmentik és ugyanúgy gazdát keresnek nekik. És minden kutyát ivartalanítanak, ennek nem fajtavédelem a célja, hanem egyszerűen az, hogy nincs semmi szükség orrba-szájba szaporodó kutyákra, véletlenül besikerülő almokra, így se tudunk mit kezdeni a rengeteg kutyával. Én is ivartalaníttattam a saját kutyámat, mert nem tudnék mit kezdeni egy alomnyi kutyával és az agyoncsapáshoz nem sok kedvem lenne. Ő se törzskönyves amúgy, de elméletileg fajtatiszta, egy közeli ismerős akart a saját kutyájától egy kölyköt és a többieknek keresett gazdát. Eszem ágában nem lenne szaporítani és labradorként eladni a kölykeit, pedig amúgy teljesen olyan, amilyennek egy labradornak lennie kell, de akkor se.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!