A harci kutyáknak nem esik jobban nehezére a szocializálódás, mint más fajtáknak?

Nem,ők is ártatlan kiskutyaként születnek,az ember dönt arról hogy mi legyen belőle.

Kenyérre lehet kenni őket is,és bizony egy golden retriever is lehet bolond,bár a vadászkutyákkal szembeni összehasonlítást erősnek érzem,mert egy bloodhound vadászatra lett kitalálva erre is használják(amerikaiak pl kedvelik az ilyen kutyákat mint keresőkutya(kábítószer,mentőkutya)). De vegyük pl. a rottweilert,amit a média(is) sikeresen belesulykolt az emberekbe hogy az egy harci kutya,senki ne menjen a közelébe,tőle félni kell.(mellékest eredetileg marhaterelésre találták ki)

Abban egyetértek veled hogy sokat nyom a latban a bánásmód,az a legfontosabb.

HA úgy lett felnevelve akkor tud alkalmazkodni,de véleményem szerint ez amit írtál hogy pl.vizslával őrizzük a nyájat,megvalósul a mai modern világban,mikor az olvasom(akár itt akár máshol) hogy labradort keresnek házőrzésre,békésen szundikáló jack russellt a nagyi mellé,olyan őrkutyát,amelyik bombabiztosan távol tartja a hívatlanokat,de az évente egyszer-kétszer betévedő nagyrokonságot ne ugassa meg és hasonlók.

Jól látod kérdező.Megszokja a harcikutya fajta is a békés együtt élést de 10x akkora meló lesz letörni a dominanciáját és a hirtelen bekattanásait, mint egy eleve békés családi falkakutyánál ahol ebbe szinte semmi melót nem kell fektetni, csak néha kihajtani a térre a többi kutya közé..

A harci kutyát úgy tenyésztették hogy se falkasorrendet ne vegyen figyelembe ,se a többi kutya megadási jelzéseit ne figyelje,és neki se legyenek megadási jelzései, csak minden mozgó állatra menjen rá és kapjon zájzárat rajta.A "jó" harcikutya nekimegy kan a szukának ,kölyök párhónapos kutyának, megadást mutató kistestű ebnek ,mert ki van ölve belőle a normális biológiai viselkedésminta. Mostanában persze már nem erre tenyésztik őket jó esetben és létrejött egy küllemvonal. Én nem tartanék ilyen megbízhatatlan "céleszköz" állatot magamnál, mert bármikor lemállhat róla a dresszírozás máza és bekattanva, támad, ahogy rengeteg esetben meg is teszi az addig problémamentes eb.

A fajtát imádók hajlamosak erre vagy arra ferdíteni a dolgokat, de ez nem csak a "harci" kutyáknál igaz, hanem más fajtáknál is...

Sokan pl. a beagle-jükön akadnak ki, hogy hát de elmegy a nyomon, miért nem ül mellettük az erdőben, stb!? Hát azért, mert arra lett kitenyésztve, hogy menjen a vad után, ha tetszik, ha nem. Ezt valamennyire el lehet nyomni, de teljesen kiölni, aligha. Na, én pont így vagyok a "harci" kutyákkal is, akinek meg ez nem tetszik, hát az nem az én problémám. Én sem vagyok egyébként ellenük, de én soha nem tudnék igazán bízni bennük.

2es voltam.