Más is megveri a kutyáját hirtelen felindulásbol?

"És megijedt. Különben nem ment volna be"

Teljesen mindegy, hogy miért ment be, de bement. És te ezt "jutalmaztad". A kutya gondolkodása nem olyan, mint a tied. Mindig a legutolsó dologgal köti össze a következményeket. Ha te odaütsz neki, amikor bemegy, akkor legközelebb még inkább nem fog, hiszen te azt mutattad meg, hogy a bemenés büntetést von maga után.

Annak, hogy nem ment be, nem volt következménye, hiszen kiabálgattál neki egy darabig, aztán otthagytad. Ebből meg azt tanulta meg, hogy a behívás nem fontos dolog, nem kell vele foglalkozni, majd megunod és abbahagyod.

Semmi köze a kérdéshez, csak kíváncsi vagyok:

Milyen (mekkora) kutyád van?

Mert ha egy bernáthegyinek vágtál a seggére, akkor (idézek egy kiképzőt): még dicséretnek is kevés, nemhogy büntetésnek.

Nagyon el van izélve a kutyád, keress egy sulit, hogy segítsenek helyrehozni a hibáidat.

22-esnek igaza van, a kutyák nem így gondolkoznak.

Sokszor hallhattad már a következetességet a kutyanevelés kapcsán, ami egyszerűnek hangozhat, de az az igazság, hogy a legtöbben azért képtelenek rá, mert emberi tulajdonságokkal, érzésekkel, és értelemmel ruházzák fel a kutyát, és fingjuk sincs, hogyan is működik egy kutya.

Behívtad, nem teljesítette, ráhagytad, következtetés = nem kell hogy komolyan vegyen.

Behívtad, nem akart bemenni, mégis érvényesítetted az akaratod, amiért végül mégis teljesítette, megverted. Következtetés= ha mégis végrehajtja a parancsot, büntetés jár érte.

Legközelebb mit fog csinálni? Esze ágában nem lesz bemenni, mert fényévekre vagy a következetességtől.

Egyébként meg igen, egy labilis idegzetű lobbanékony ember vagy.

További tény, hogy nem született még meg a bolygónak az a kutyája, amelyik a legminimálisabb mértékben is tisztelni tud egy labilis idegrendszerű embert. És megtippelem, nem is fog még pár millió évig, mert ez szembemenne a természet törvényeivel.

Félni félhet tőled, de lássuk be, az igen távol van egy egészséges kapcsolattól.

Többen írták már, miért csinálod rosszul.

Én is megpróbálom megmagyarázni.

A kutya a PILLANATBAN él. A büntetést vagy dicséretet ahhoz a dologhoz köti, amit ÉPPEN ABBAN A PILLANATBAN csinál. Amit egy perccel előtte tett, ahhoz már nem!

Tehát ha nem ment be, amikor kérted és ezért te nem hívtad tovább, azt gondolta, ez így rendben van.

Amikor bement (mindegy, hogy az oka mi volt), bent pedig kikapott, a büntetést ahhoz kötötte, hogy bement. Tehát azt értett meg belőle, hogy bemenni nem szabad.

Ezért nem működik, amit csináltál.

Ami működik: bemegy, odamegy hozzád: jutalomfalat AZONNAL! (Nem azután, hogy kimentél a hűtőhöz, mert akkor már megint nem érti, miért kapta.) Nem fél disznó kell, csak egy pici falat. A lényeg, hogy jó dologhoz kösse azt, hogy odament hozzád. És MEGDICSÉRNI (ezt is azonnal)!

Ha a rosszat AZONNAL, ABBAN A PILLANATBAN nem tudod büntetni, akkor már ne tedd, mert csak összezavarod. Inkább maradjon el a büntetés ( a kutyák egyébként is sokkal jobban taníthatóan jutalmazással, mint büntetéssel), minthogy máshoz társítsa!

Kezdd el jutalmazni a jóért, meglátod, milyen tanulékony! (De ne bántsd!)