Vajon megtartsam az ideiglenes kutyámat?

Nekem sosem volt bajom az elengedéssel szerencsére egyik kis nyomi sem nőtt hozzám ennyire, mert mindnél azon volt a hangsúly, hogy vay kutyásítsam őket vagy élhetőre neveljem. Nálunk olyan volt, hogy a nj "szerelmes" lett egy ideiglenesbe, úgyhogy neki célirányosan közeli gazdit kerestem, és most heti 2-3 alkalommal találkoznak. A nagyfiú szabályosan körbeudvarolja, még duruzsol meg makog is neki, pedig nem is kifejezetten pofás a kishölgy:) és az öregbácsim sem egy ilyen mindenkutyátimádunk-fajta. Elfogadta a legtöbb ideiglenest, segített a szocializációjukban, de ennyiben ki is merült. Kivéve azt a nj zukát, meg most a dobit...

Ezt a kis maki dobit ha agyonlőnének sem tudnám odaadni... Van abban valami, hogy hogy elvarázsolják az embert... annyira fel tud húzni, hogy agyon tudnám verni egy hurkapálcával, aztán rámnéz a nagy bűnbánó szemeivel és már látom, hogy a következő hülyeségén agyal, de bújik meg osztja a puszit... én meg olvadok

Baromi nehéz döntés, valóban. Viszont erre van egy "gyors" és egyszerű megoldás: kiszabsz egy adott időintervallumot, ha az alatt jön neki az álomgazdi, odaadod, ha nem, megtartod. persze ilyenkor mérlegelni kell, mi a jobb: az igazi álomkutya vagy sok kevésbé álomkutya...

Nekem sem volt tervben a dobi, csak el kellett hozni, mert ott nem maradhatott. Már altatni akarták. Elhoztam. Megkerestem a tenyésztőjét, aki néhány hónapon belül visszavette volna, aláírattam az általa elküldött szerződést a gazdival, aki ezen annyira felhúzta magát, hogy előttem tépte szét az eredeti tk-t, meg vergődött, ordítozott, mert benne volt hogy "nem megfelelő tartási körülmények" és "szerződésszegés"... na hát pont a hisztijét szartam le, főleg, hogy már otthon volt nálam a kutyi és inkább világgá mentem volna, minthogy visszaadjam neki.

Úgyhogy intéztük a visszautaztatását külföldre... de annyira belezúgtam a kis félős seggébe és hosszú huzavona után maradt:) szerencsére nagyon rendes volt a tenyésztő és nem problémázott sokat... bár hát relatív a sok... kicsit szigorúbb feltételekkel tarthattam meg(pl. ivartalanítási kötelezettség), ami mondjuk kicsit korlát a munka terén, de üsse kavics...meg több oldalas teszteket töltetett ki velem telefonon, folyamatosan csekkolta az orvosi ellátásokat, szűrővizsgálatokat, mindenről tételes elszámolást kért (úgy, hogy nem is volt biztos, hogy megtarthatom), kutyasulira kötelezett minket és heti szintű kapcsolattartásra:) ezek nagyrésze mondjuk alap, de kicsit macerás volt... meg hát közel sem biztos... éppen csak egy paraszthajszállal "nyertem" meg a kutyát

Igen, úgy kezdtem. Aztán kb fél év után otthagytam őket, mert sok lett nekem a fanatizmusok. Ne érts félre, imádom őket, de ha nekem fajtatiszta kutya kell, elmegyek egy tenyésztőhöz és megveszem, hiába van ott sok rettentő cuki mix. Na ezért aztán kaptam az osztásokat, hogy miért nem ideiglenest tartottam meg vagy hogy a "keverék nem jó". Pedig nem erről van szó, nagyon cukik, okosak, bármi, de nekem egy munkára szelektált kutya kellet, hogy hobbi szinten sportoljak vele, mert az idős kutyusommal kipróbáltuk kiállítások elképesztő korrupt világát, és az nem tetszett.

Szóval lett kutyám az öreg mellé, aztán mikor elkezdtünk sportolni, se időm, se energiám nem volt buzogni, meg heti többször hallgatni az osztást...hát eljöttem. Évente adományozok nekik, övék az 1%om, segítek, ha és amikor megkérnek, de ennyi. Aztán még egy ideig ha nem volt hely, jöhettek hozzám ngytestűek vgy problémásabbak (itt már jó volt, hogy sportoltunkXD), és mostmár csak az adományozás van.

Nem nekünk való ez, mert úgysem menthetek meg mindenkit, viszont rengeteg idő, energia és pénz elúszik. Talán ha már én is nyugdíjba vonulok, újra kezdem

Ezt Neked kell érezni szerintem :) Hogy Zizi tényleg álmaid ebe, akivel vágyaid szerint tudsz sportolni...aztán majd kertes háznál még tudsz ideiglenesezni...ki tudja, hogy ha most tovább engeded, lesz-e ilyen kutya-szerelmed a közeljövőben :)

Szerintem ilyen esetben nyugodtan légy önző :D Én az lennék valszeg...

Na hát akkor úgy látom,már döntöttél:)

A dobi is olyanokat tud intézni... és hangosatXD Multkor a buszon reccsintett be, hát néztek is rám furán az emberekXD vicces volt

Nem szeretem egyébként már se a hangulatot a menhelyeken, se azokat, akik szerint gáz nem kis pénzeket kiadni egy kutyáért, akire vágysz. Szerettem az ideiglenes kutyikat, nagyon sokat tanultam tőlük, viszont az is nagyon jó érzés, mikor végre kiválasztod azt a kutyát, amelyikpont azoktól a szülőktől van stb és az xedik alkalommal is uaz a kis dögevő rohan hozzád úgy, hogy elhagyja a seggét, annyira örül, és készülődsz és elhozod.

Vagy végre hozzád költözik az ÁLOMFAJTA...

Nem kevesebbek a mixi kutyusok sem, de nekik más a kisugárzásuk, ami valahogy engem nem fogott meg. 18 évesen még meg akartam váltani a világot, most, néhány évvel később, már látom, hogy én ehhez kevés vagyok