Mit csináljak? Sír, ha egyedül van!
Sziasztok!
Utánanéztem, itt is kérdeztem, hogyan szoktassam rá a kiskutyámat arra, hogy bírja itthon az egyedüllétet. A tanácsok azt mondták, hogy egyre hosszabb időre legyen itt hagyva, illetve legyen lemozgatva. 1 éves 7 kilós keverék kutyusról van szó.
Namármost az elmúlt 9 napban volt egy próbaidőszak még az iskolaév (egyetem) előtt, amikor a párom eljárt dolgozni minden nap, és a kutya egyedül maradt itthon. Mint megtudtuk, hiába a korábbi fokozatos szoktatás, hiába volt egy órát sétáltatva előtte, folyamatosan sírt itthon. A szomszédok leginkább aggódtak érte, egy kivétellel, akit zavart a dolog, de ő sem balhézott szerencsére, csak zavarja. Egyébként a kutya nem piszkított be, és itthon hagyott plüss játékkal játszott, amit naponta egyet kb. szétszedett (ezzel nem is volt problémánk, direkt erre szereztünk neki játékot). Amint hazaért párom, rögtön vitte másfél-két órára sétálni, munkaidőtől függően pedig vagy előtte vagy a munka előtti séta előtt, vagy utána lévő után volt még LEGALÁBB egy fél órás séta.
Mit gondoltok, hogyan tovább? Pár nap, és kezdődik az egyetem, mindketten elmegyünk változó hosszúságú időre. Az egy dolog, hogy a szomszédokat zavarja-e vagy sem, természetesen az is érdekel, de elsősorban a kutyám szempontjából érdekel, miért sír, mitől nem sírna, mit csináljunk? Kicsit kétségbe estünk, mi van, ha nem szokja meg, és el kell ajándékoznunk??? Nem akarom, hogy szenvedjen!
Szomszédoknál nem lehet őt otthagyni?
Nem szeretnék?
Azért ezt leírod, hogy mit jelentene pontosan?
Illetve mindenki más tanácsát is várom! Köszönöm!
Valami haver akivel "nullára futhatja magát"? A pórázos étát az idők végezetéig bírják. Mi azt csináljuk, hogy egy szép nagy placcon leállunk a párommal egymástól minél távolabb és küldözgetjük: Ádámhoz Évához vezényszóval. Érkezéskor falat (ezért rohan, mint akinek ég a farka). Pár perc alatt kidől. Ha nehezíteni akarod, a célszemély mozoghat is (érdekes módon ez komoly nehezítés)
Úgy tanítottuk, hogy kartávolságra megálltunk, és a vezényszóra (Évához), a párom felé tereltem a kutyát, ako maghoz húzta és jutalmazta, majd ugyan ez Ádámhoz irányba. Amikor ez stabil volt egy lépés hátra. Ma már a mi bátorságunk szabja a határt, hogy milyen messze állhatunk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!