Vajon miert csinalja?

Úr isten... elég durva dolgokat írtál, tipikus példája annak, ha valaki emberként kezeli a kutyát, emberi tulajdonságokkal felruházva.

Az elsőt azért csinálja, mert az elképzeléseiddel ellentétben, nem a szerelme vagy, hanem birtokol téged, a tulajdonának tekint.

A többit meg azért teszi, mert megteheti. Hiszen ő az alfa a családban, senki nem fegyelmezi, ezért ő kontrollálja a helyzeteket.

Ha viszont nem tudja, (mivel te a saját életedet éled) akkor ez frusztrálja, és méltatlankodik miatta.

Leszoktatni mindezekről úgy tudod, hogy mapi rendszerességű fegyelmezést, és korlátozásokat vezetsz be az életébe, a játszópajtása mellett a vezetője is te leszel, és ha elfogadja a helyét a családban, akkor ezekről automatikusan leszokik.

Vagy ha nem , akkor az adott nem kívánt viselkedésről sima fegyelmezéssel következetesen minden alkalommal le kell állítani..

Ha tisztázottak a viszonyok, akkor ez könnyen megy.

Amíg viszont ő tartja magát a ház urának, nem lehet erről a viselkedésről leszoktatni, mert utolsókból nem lehet csak úgy a semmiből egycsapásra elsőknek lenni.

Ez a falkavezérségi dolog nem ilyen fekete vagy fehér.

Az állatok intuíciók alapján élnek, az adott pillanatban élnek.

Attól, hogy épp megcsinálja amit mondasz, még értékelheti magát elsőbbrendűnek a kapcsolatotokban.

És egy adott szituációban is gondolhatja úgy, hogy vezetőként, irányítóként kell fellépnie.

Ez akár egy perc alatt változhat.... bár nem percekben mérik az időt, hanem az épp aktuális domináns kisugárzás alapján alapján viselkednek a helyzetnek megfelelően.

Ezért szoktam azt hangsúlyozni, hogy a domináns szerep nem bizonyos begyakorolt gyakorlatokból áll, amit el kell végezni, (pl előbb mész ki az ajtón) és ettől majd "falkavezér "leszel.

Pont fordítva. Ez egy életforma, egy ösztönös viselkedésmód, ami többek között azt eredményezi, hogy mindenféle gyakorlatok tanulása nélkül evidenciának tekinted azt, hogy előbb mész ki az ajtón.

A különbség az, hogy ha zsigerből te vagy a domináns a kapcsolatban, akkor nincs az a szituáció, amit a kutya próbál meg irányítani.

" Fürdeni, fesülködni,"

Ezekről még lehet hogy írok, ha lesz időm, (talán holnap) mert ezek elég intim dolgok egy kutyánál, és más irányból is meg lehet közelíteni.

Na szóval, egy kutyának egyáltalán nem természetes jelenség, hogy vízzel, samponnal fürödjön, meg fésülködjön. Ezeket a dolgokat az ember erőlteti rá, amit a kutyák többsége alapvetően nem szeret, de elvisel.

Jobban elviseli akkor, ha egyértelműen tisztázott az alfa pozíció, de nálatok egy egyértelműen képlékeny, nincs minden helyzetben tisztázva, és amiket írtál, abból az derül ki, igencsak szeret beleszólni az irányításba a kutya.

Próbáld meg azt, hogy lépésekre bontod ezeket a folyamatokat, és ezzel együtt, mikor morog, fegyelmezed.

Fürdést, fésülést csak akkor kezdj el, ha épp teljesen nyugodt. És mindig az legyen a cél, hogy a kutya is akarja ezt. Tehát pl ne úgy fürdesd, hogy felemeled, és beleteszed a vízbe. Hanem hívod, hogy ugorjon rád, aztán felemeled, aztán beleteszed pl a 2 első lábát a vízbe, a hátsót meg tartod.

Ha nem akar lelépni a kezedről, egyre magasabbra emeled, amíg magától bele nem megy teljesen a vízbe.

Sokat számítanak ezek az apró dolgok, ez mind azt eredményezi, hogy a kutya kevésbé érezze kényszernek ezt a procedúrát, és jobban érezze, hogy saját döntésből csinálja.

Ne siettesd a dolgot, legyen ezeknek a folyamatoknak külön hangulata.

Kb olyan hangulata, mint ha majdnem elaludna, azt a nyugodtságot kell elérni, azt pedig úgy tudod elérni, hogy te magad is olyan nyugodt vagy, hogy majdnem elalszol.

Fürdetés közben egy kis masszázs, egy kis meditáció új élménnyel ajándékozza meg a kutyát, és akár meg is kedvelheti ezeket a dolgokat.

Adj neki időt feldolgozni a történéseket. Ha morog, arra is szánj időt, ne menj el mellette. Állj meg minden tevékenységeddel, szólj rá, érintsd meg másképp, (kis fricska az oldalára, vagy a seggére, vagy nyakára) olyan intenzitással, hogy kicsit erősebb legyen a nyomatéka, mint az ő morgásának.

Túl gyengén se jó, túl erősen se.

Ha abbahagyja a morgást, még ne csinálj semmit, mert ilyenkor nem elég a morgást abbahagynia, a morgást kiváltó lelkiállapotot is maga mögött kell hagynia, ismét le kell nyugodnia, hogy békében tűrje ezt a procedúrát.

Tudom, ez időigényes, de ez van, erről is szól a kutyatartás, időt kell rá szánni.

Ezt következetesen minden morgásnál csináld meg. Fésülésnél is. Ha felkelted valahonnan, és morogva megy arrébb, menj utána, szólj rá, (tiltó szóval, a nevét véletlenül se ejtsd ki) nézz rá szigorúan, amíg abba nem hagyja, és nem látod rajta, hogy "megbékél" és behódolóan viselkedik. Ha túl bántó, túl személyeskedő a morgás, meg is fricskázhatod, ahogy mondtam.

És ugyanúgy az izgatottságát, elégedetlenkedését, méltatlankodását figyeld, azt az állapotot, ami a morgást előidézi.

Nem a morgásnak kell megszűnni a fegyelmezéskor, az csak egy hanggal való kinyilatkoztatása az aktuális állapotának. A fegyelmezés addig tart, amíg ez az állapot el nem múlik. Tehát mindig addig tart, amíg teljesen megadóvá nem válik.

Ha pedig látod rajta, hogy elfogadja az akaratod, (úgy elérve, hogy azt részben ő is akarja, ahogy mondtam)

akkor egyszerűen sarkon fordulsz, és kisétálsz a helyzetből.

Ez több okból is fontos. Ha behódol, egy látványos otthagyással ráerősíthetsz a pozíciódra, hiszen újabb döntést hoztál, nem ő mondta meg mikor legyen ennek vége, hanem te.

A másik, hogy egyértelművé teszed a kutya számára, hogy vége a fegyelmezésnek, mégpedig pont azért, mert látod a viselkedésében a változást.

Ennek pedig a feszültség oldása a jutalma. Megdicsérni ezért még nem kell, bőven elég, ha otthagyod, vagy nyugodtan folytatod tovább az adott tevékenységet.

Ezen kívül a bizalom miatt is fontos, hogy ne tartsd fenn a fegyelmezés feszültségét. Ha látod, hogy abbahagyja ezt a puffogós "káromkodós" viselkedést, akkor a fegyelmezés végén tegyél úgy, mint ha mi se történt volna. Ne figyeld, ne szuggeráld, hogyan viselkedik, ne tétovázz fürdetés közben, ne árassz magadból idegességet akkor se, ha 20-adszor szólsz rá.

Főleg fürdés fésülés közben, mikor hozzáértsz. Minden mozdulatod legyen nagyon közvetlen, határozott, és végtelenül nyugodt.

Mivel minden egyes alkalommal úgy kell tenni, hogy tiszta lappal induljon a kutya, így szavazol neki bizalmat, így segíted továbbfejlődni a kettőtök közti bizalmi kapcsolatot. Árassz olyan kisugárzást, hogy büszke legyél rá, amiért abbahagyja a morgást, és nyugodttá válik. És fel se merüljön benned a lehetősége, hogy újra morogni fog.

És ugyanezt a fegyelmezést akkor is be kell vetned, mikor birtoklóan viselkedik veled szemben. (mert ez birtoklás, nem kétségbeesés) Nem egészséges hagyni, és nem vezet jóra ez a fajta viselkedés, mindenképpen érdemes lenne letiltani erről.

Ha egy férjeddel való együttlét során ugat, nyalogat, bármi más módon külön kérésed nélkül betolakszik a személyes teredbe, ugyanúgy szólj rá, állj meg mindennel, told ki a személyes teredből, tereld a helyére, ahol ha lefeküdt, csak akkor hagyd ott.

Ha folytatod a férjeddel, és ő újrakezdi, te is kezdd újra, és ismét követelj teret magadnak!