Miért ítélik el az emberek két fajtatiszta kutya szaporítását?

"Ha úgy döntünk, hogy szeretnénk kiskutyákat kifejezetten magunknak, nem pedig kereskedelmi célból akkor azt miért ítélik el az emberek?"

Nem ítéljük el, csak akkor tessék MINDET megtartani és felnevelni. Mert NEM-KELL-TÖBB-KUTYA. Két millióan várnak gazdára!!!

"Mivel teszem tönkre más munkáját?"

Tönkreteszed a tenyésztőét, aki évtizedek tapasztalatát és tudását fekteti egy jó minőségű alom lehozásába, és tönkreteszed az állatmentőét, akinek 8-10 kutyával többről kell gondoskodnia - akkor is, ha pont a tieid nem kerülnek utcára, hiszen akinek jó a szomszédtól egy akármilyen kölyök, annak épp olyan jó lett volna egy menhelyi is.

"Attól még, hogy nem tenyésztő, a kutyák rendelkezhetnek papírokkal, ugyan úgy szűrve lehetnek a betegségekre, mintha tenyészállat lenne, de valakinek nem ez a célja, hogy tenyésszen, csak szeretne a saját kutyájától kölyköt."

Ez nagyon cuki gondolat, hogy Fifike apa/anya lesz, és akkor majd ott fog szaladgálni a sok-sok kisfifike. Egy gond van vele: baromság. A genetika nem úgy működik, hogy összerakom A és B kutyát, és abból lesz hat A, meg hat B. Ennél azért egy egészen iciri-picirivel bonyolultabb.

"Egyetlen egy alkalomról beszélünk, tegyük fel, ettől ő nem lesz szaporító és nem követ el semmilyen borzalmas dolgot."

Valóban nem. Számoljunk egy picit: laknak egy városban hatvanezren, van összesen mondjuk húszezer kutya. Ebből a húszezer kutyából tízezernek a gazdája azt gondolja, hogy akkor lehoz egy almot, hát "úgyse csinál semmi rosszat". Almonként hat kölyökkel az HATVANEZER kiskutya. Ismétlem: HATVANEZER. Érted már, mi a probléma?

"És, ha én a saját és a barátom kutyáját annyira szeretem, hogy mindenképpen az Ő kölyküket szeretném, és így még1 (vagy több) olyan jó kutyával gazdagodnánk mint a szüleik..."

Az a baj ezzel, hogy nem így működik. A születendő kölykök igen kis eséllyel fognak bármiben hasonlítani a közvetlen szüleikre, ugyanis voltak ám azoknak a kutyáknak nagyszüleik, dédszüleik, ükszüleik is, akik mind-mind adtak a szülők génállományához - ezért nem szerepel a törzskönyvben simán csak az, hogy fifike bodri és lujza kölyke. Mert nem elég ahhoz, hogy lássuk, mi lehet a kölykökből. Ez egy SZAKMA. Körülbelül annyira reális ez a "kisfifikét akarok" hozzáállás, mintha azt mondanád, egyedül csinálod az új házad villanyvezetékeit, mert azt szeretnéd, ha olyan lenne, mint a régi: egyrészt nem értesz hozzá, másrészt életekkel játszol.

1. Mert nincs meg a kellő háttértudás.

2. Mert rengeteg kutya sínylődik menhelyeken és sintértelepeken, akik jobbat érdemelnének...

Én is szerettem volna x fajtájú kutyát, végül örökbe fogadtam egy keveréket. És tudom, hogy a következő kutyám is menhelyről vagy gyepmesteri telepről lesz, egyszerűen nem lenne pofám venni szaporítótól/tenyésztőtől/akárkitől. Aki járt már életében legalább egyszer menhelyen vagy sintértelepen, az szerintem tökéletesen érti, mire gondolok...

A törzskönyv csak egy származási lap. Ahhoz hogy felelősen, megfontoltan hozz le almot, minimum a tenyészszemlén tenyészthető minősítést kell kapnia a kutyának.

Nem tudom németjuhásznál hogy van, utána lehet nézni, de pl a magyar vizslának ehhez vadászvizsgát(munkavizsgát) is kell tennie.

Nos, van mondjuk két tenyészthető egyed. Akkor még mindig nem biztos, hogy a két kutya illik egymáshoz. Pl olyan-e a színváltozatuk amit ajánlott vagy nem ajánlott párosítani. De mivel én sem vagyok tenyésztő, ezért nem tudom felsorolni mindazokat a buktatókat, amik a németjuhász tenyésztéssel járnak és amire figyelni kell.

Lehet olyat hogy tenyésztővel konzultálsz. Érdemes a saját kutyád tenyésztőjével. Ha ő is érdemesnek látja a kutyát a tenyésztésre, akkor segít kiválasztani neki egy szukát/kant. És ilyenkor a kennelnevét is használhatod.

Szóval ha nem vagy tenyésztő, és van egy TK-s kutyád meg van a lehetőséged, hogy úgy hozzál le almot, hogy az senkinek ne bökje a csőrét. Csak utána kell járni a dolognak. Vedd fel a kapcsolatot a kutyád tenyésztőjével és segíteni fog.

"És, ha én a saját és a barátom kutyáját annyira szeretem, hogy mindenképpen az Ő kölyküket szeretném, és így még1 (vagy több) olyan jó kutyával gazdagodnánk mint a szüleik."

Ez egészen addig működik, amíg nem lesz valamelyikőtök beteg (esetleg neadjisten tartósan), nem veszti el az állását, nem akartok gyereket, nem szállítják le a fizetéseteket és nem hívják rátok a redőrséget (a legtöbb helyen limitálva van, mennyi állat tartható egy háztartásban).

Amint a fentiek egyike bekövetkezik, akkor esetleg problémássá válik a - szélső esetben - 8-10 kutya megtartása, elhelyezése.

Mert MINEK?

Miért kellene nektek 5-10 kiskutya, amikor menhelyeken és sintértelepeken tucatszámra válogathatnátok németjuhász vagy németjuhász jellegű kölykökből?

Teljesen fölösleges kiskutyákat gyártani magatoknak, mert úgyse lesznek olyanok, mint a szüleik, ha meg egyébként se az a cél akkor meg végképp minek...Addig amíg több ezer kutya rohad a menhelyeken/sintértelepeken addig végképp elfogadhatatlan.